Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 1. - 2020.09.14.

1./ Keresztény értékek a XXI. században címmel dr. Erdő Péter bíboros előadást tartott 2020. január 14-én a Várkert Bazárban. Előadásából három elemet emelek ki: az elbizonytalanodást, a fogyasztói gondolkodást, és a félelmet.

 

a./ Az állandó változások korában élünk, s ez elbizonytalanítja az embert. A bizonytalanságérzetnek többféle következménye van:

- az ember óvakodik a távlati célkitűzésektől

- fél az elköteleződéstől egy hivatás vagy életállapot mellett (ez okozza például a papi hivatások és az egész életre szóló elkötelezettséget jelentő katolikus házasságkötések csökkenését)

- óvakodik különbséget tenni a jó és a rossz között, mert ami ma jónak minősül, az holnapra esetleg rossznak fog minősülni

- a pillanatnyi jó közérzetet tekinti a legfőbb jónak (ennek a gondolkodásnak megjelenése az „én jól érzem magamat” szlogen elterjedtsége)

b./ Fogyasztói társadalmunkban a fogyasztói magatartás terjedt el, mely a pillanatnyi élvezetet tartja a legfőbb jónak. A fogyasztói magatartás ismérve, hogy válogatunk:

- válogatunk nemcsak a szupermarketek árui és szolgáltatásai között,

- de válogatunk a különböző vallások, felekezetek vonzó elemei között is

- a mai ember nem annyira vallástalan, mint inkább „élményorientált”: azt a vallási felekezetet követi, amelynek valamilyen vallásgyakorlati eleme érzelmileg megérinti őt

- a legtöbb ember nem kötelezi el magát egy vallási felekezet mellett, hanem a felekezeti határok átjárhatóságát vallja (amint az Európai Unióban átjárható schengeni határok vannak, úgy képzelik el a vallási határokat is). Ezt hívják vallási szinkretizmusnak!

 

c./ A mai ember alapvető érzése a félelem:

- fél a jövőtől; amitől ma jól érzi magát, fél annak elvesztésétől, mert akkor nem fogja jól érezni magát

- fél a tartós emberi kapcsolatoktól is, mert a másik ember olyat kívánhat tőle, amit maga nem szeretne

- az egyén a maga jó közérzetével bezárul önmagába – elszigetelődik másoktól

 

Összességében azt mondhatjuk, hogy paradox helyzet alakult ki: a gyors változások korában az ember fél a változásoktól. Annak ellenére fél a változásoktól, hogy a változásokat fejlődésnek szokták mondani és minősíteni. A félelem és szorongás azért alakul ki az emberben, mert nem tud lépést tartani a változások sokaságával és gyorsaságával. A változások hétmérföldes lépteivel az ember nem tud lépést tartani – ez okozza frusztrációját.

 

2./ A félelem gondolatának fonalát felvéve vizsgáljuk meg, mit vált ki az emberben a félelem?

Agresszivitást vagy bénultságot. Kiben mit. A sarokba szorított állatoknál is megfigyelhetjük e kettősséget: vagy támadni fog, vagy lebénul a félelemtől. A mai társadalomban is jelen van e kettősség. Egyrészről az agresszivitás, amelyet megideologizálva forradalmi bátorságnak hazudnak; másrészről a bénultság, mely átadja a kezdeményezést a pszichopata anarchistáknak. A végső eredménye mindkettőnek a rombolás. A rombolás három fő területe: istenhit, család és haza lerombolása. A három legfőbb keresztény eszmény lerombolása.

A mai társadalomban nietzschei attitűd fedezhető fel. Friedrich Nietzsche (1844-1900), Hitler házi filozófusa mondta: „Ha volna Isten nem tudnám elviselni, hogy ne én legyek az, de ha én volnék, én úgy felrúgnám ezt a világot, mint egy vakondtúrást.”

Igen, a mai társadalomban egyrészt túlteng az erőszak, gyűlölet, agresszivitás – melyet tévesen az erő megnyilvánulásának tartanak. Másrészt tapasztalható egyfajta cselekvőképtelenség, bénultság, bátorság hiánya a keresztény értékek védelmében. (Ez utóbbi érvényes az egész Európai Unióra is!)

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-09-14.odt29.31 KB