Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Isten nélkül nincs béke, csak rombolás – 2022.03.28.

1./ A terrorizmus, a háború, az LMBTQ- és gender-ideológia közös vonása a rombolás.

Minden totalitárius ideológia esetében megfigyelhető, hogy Istentől elválva új embert, új világot akar megvalósítani. Minden erőszakos megoldás az értelem romboló elkórosodásának tűnik. A nyugati világ, mely napjainkra elvált Istentől, egyfajta szellemi elkórosodás jeleit mutatja. Az istentelen világ óhatatlanul egyre embertelenebb is lesz.

A keresztények feladata: harcolni az emberért, harcolni az embertelenség ellen. Konkrétan: a népszavazáson való részvétellel harcolni gyermekeink megrontása ellen, ezen keresztül harcolni a világ további megrontása ellen.

 

2./ Az egy hónapja dúló orosz-ukrán háború sötét felhője borítja be Európát.

Az eddigi szellemi romboláshoz most fizikai rombolás is társult. Ezekben a háborús időkben jó olvasni egy világosan látó ember gondolatait.

Joseph Ratzinger bíboros 2004. június 6-án – a normandiai partraszállás 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen – arról szólt a Bayeaux-i katedrálisban, hogy az akkori Európának és a világnak egy embert megvető diktatúrától való megszabadítása volt a feladata. A nácizmus egy új világot akart létrehozni. Istenről is szó esett ugyan, de ő csak címke volt, amely a saját akarat mindenhatóságát szolgálta. Nem Isten akarata számított, hanem egyedül a hatalom akarása, ezért eltűnt az emberből Isten képe, ami előtt hódolattal kell állnunk, helyette csak az „emberanyaggal” dolgoztak, azt vetették meg, ahogy valójában Istent magát is megvetették. Megszámlálhatatlan embertömeg került a koncentrációs táborokba „felhasználásra”. És nem kevesebb fiatalember vesztette életét a harcmezőkön. Mindegyikük űrt hagyott maga után. Mindegyikük elvesztése gyászt és fájdalmat okozott.

A Bíboros 2004-ben feltette a kérdést: Mit fogtok tenni annak érdekében, hogy a fiataloknak ne kelljen többé részt venniük ilyen háborúban? Mit fogtok tenni azért, hogy ezt a világot többé ne pusztíthassa el a gyűlölet, az erőszak és a hazugság?

 

A II. világháború utáni politikai megbékélés egy olyan politikus-generációnak köszönhető, akiknek politikai realizmusa a keresztény erkölcs biztos talaján állt. A német Adenauer, a francia Schumann és az olasz de Gasperi számára világos volt, hogy a méltányosság minden időben mérvadó, alapvető rendelkezéseit a Tízparancsolat alkotja, amelyet ők a Krisztus által továbbfejlesztett és elmélyített formájában ismertek fel. A II. világháború utáni helyreállításnak a kereszténység és így az Isten előtti felelősség a gyökere.

Aki ma Európában minden ember és kultúra számára a törvényesség és jog otthonát akarja felépíteni, nem redukálhatja meggyőződését egy olyan absztrakt értelemre, amelyik Istent nem ismeri el, egy kultúrához sem tartozik, de minden kultúrát saját elképzelései szerint akar szabályozni: milyen mércékről lenne itt szó? Milyen szabadság illeti meg azt az értelmet, amelyik elutasít? Ma is az Isten előtti felelősség, valamint a keresztény hit igazságainak és felekezetek feletti értékeinek mélyre nyúló gyökerei az elengedhetetlen erők egy olyan Európa létrehozásához, amely több, mint gazdasági szövetség: a jog közössége, a jog menedéke nemcsak Európa, hanem az egész emberiség számára.

 

A II. világháború halottai békében nyugszanak, de nekünk szegezik a kérdést: mit tesztek ti a békéért? Óvnak bennünket egy olyan államtól, amely a jog alapját elhagyja, a saját gyökereit átmetszi. A II. világháború jogtalanságának emlékezete, valamint a hál, Istennek ezt követő kibékülés nagy folyamata Európában, az erre való emlékezés, megmutatják nekünk, hogy hol találhatók a gyógyító erők.

Csak akkor gyúlhat világosság a Földön és válhat emberivé a világ, ha Istent beengedjük oda.

(Joseph Ratzinger: Értékek az átalakulás idején, Don Bonsco Kiadó 2006, 140-148 nyomán)

 

AttachmentSize
Vesperás, 2022-03-28.odt30.6 KB