Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Imádkozó családok, 9. - 2020.11.22.

A fájdalmas rózsafüzér negyedik titka: Aki érettünk a keresztet hordozta

 

„Kényszerítettek egy arra menő embert, Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját, aki éppen a mezőről jött, hogy vigye a keresztet. Majd kivezették arra a helyre, amelynek Golgota, azaz Koponyahely a neve.” (Mk 15,21-22)

 

A harminc évvel ezelőtt (1990.nov.1.) meghalt dr. Kákonyi Asztrik ferences pap, festőművész ide illő képén két kisgyereket is ábrázol a keresztet vivő Cirenei Simon és Jézus mellett. Ők a mezőről hazatérő Cirenei Simon gyermekei: Sándor és Rúfusz.

Képzeljük el azt a jelenetet, amikor a gyerekek alig várják apjuk hazaérkezését a munkából, és eléje sietnek. Az örömteli találkozás helyett egy döbbenetes esemény közepébe csöppennek: egy számukra ismeretlen halálra ítélt férfi viszi keresztjét a Golgota hegyére, s apjuk segít neki. A gyerekeknek a rémülettől a földbe gyökerezett a lábuk. Nem tudtak apjukhoz futni, a marcona katonák távol tartottak minden kíváncsiskodót a halál-menettől. A két gyerek egész biztosan sírva fakadt, apjuk pedig nem vigasztalhatta őket.

 

Cirenei Simonnak a katonák parancsolták meg, hogy segítsen vinni Jézus keresztjét (attól tartottak, hogy Jézus nem bírja végig vinni a keresztet, és idő előtt meghal), s eleinte csak muszájból segített. A szenvedő Jézus elesettsége azonban megenyhítette Simont, és együttérzővé tette őt. Az együttérzés a szeretet megnyilvánulása.

 

Mindannyiunknak van lehetősége, hogy a szomorú, szenvedő embertárs iránti együttérzésünket, szeretetünket kifejezzük. Ilyenkor jusson eszedbe Jézus mondása: „Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, NEKEM tettétek!” (Mt 10,42) „Éheztem és ennem adtatok… Beteg voltam és meglátogattatok...” (Mt 25,35)

 

 

 

AttachmentSize
Imádkozó családok, 9. - 2020-11-22.odt20.06 KB