Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Imádkozó családok, 17. - 2021.01.31.

A világosság rózsafüzér második titka: Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét

 

„Harmadnapra menyegző volt a galileai Kánában. Jézus anyja is részt vett rajta. Jézus is hivatalos volt tanítványaival együtt a menyegzőre. Mikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: »Nincs már boruk.« Jézus hozzá fordult: »Asszony, a mi gondunk ez? Még nem jött el az én órám.« Anyja akkor figyelmeztette a szolgákat. »Tegyétek, amit mond.«” (Jn 2,1-5)

„Jézus – nyilvános élete küszöbén –, első csodáját – anyja kérésére – egy menyegzős ünnep során cselekedte. Az egyház nagy fontosságot tulajdonít Jézus jelenlétének a kánai menyegzőn. Az egyház ebben a házasság jóságának megerősítését látja, valamint annak a meghirdetését, hogy a házasság ezentúl Krisztus jelenlétének hatékony jele lesz.” (Katolikus Egyház Katekizmusa, 1613)

 

A házasságkötéssel a két fél nyilvánosan, az egyház és a társadalom nyilvánossága előtt kinyilvánítja, hogy szeretik egymást. A házasságkötésnek társadalmi, közösségi vonatkozása abban is megmutatkozik, hogy ünnepélyes lagzival kötik egybe, amire vendégeket hívnak. Jézus is vendégként tisztelte meg a kánai menyegzőt. A történet tanítása, hogy Jézus segítségükre van, amikor fogytán az öröm bora. Minden szentségi házasságkötésben meghívják Jézust az életükbe.

A manapság elterjedt élettársi viszonnyal a két fél nem vállalja nyilvánosság előtt szerelmüket, ezért nem is társadalmi esemény, csupán két ember magánjellegű döntése. Értelemszerűen Jézust sem hívják meg közös életükbe, ezért nem is kapják meg azokat a kegyelmi segítségeket, melyeket a házasság szentsége közvetít a házastársaknak. Az élettársi viszony egy olyan zárt kapcsolat, melyben legtöbbször kizárják a gyermekáldás elfogadását. Két ember egymás iránti szeretete csak akkor teljesedik ki, ha nyitottak nemcsak egymás felé, de nyitottak a gyermekáldás iránt is. Az élettársi viszonyt tévesen próbaházasságnak mondják, de ez nem az. Új ruhát lehet felpróbálni, de házasságot házasságon kívül nem lehet kipróbálni.

Minden katolikus hívőnek tudnia kell, hogy az élettársi viszony – mely házasélet házasságkötés nélkül – bűnnek minősül, mert a házaséletet élni csak szentségi házasságban szabad. A házasélet a házastársaknak ugyanakkor nem csak szabad, de kötelesség is; ezáltal mélyül el egymás iránti szeretetük, ezáltal lesz nyitott házasságuk a gyermekáldás elfogadására is. A katolikus jegyes a hitéről tesz tanúságot azzal, hogy katolikus esküvőt tart. Az élettársi viszony éppen nem a hitről való tanúságtétel, hanem a hitben való gyengeség jele. Az élettársi viszony valójában Jézus visszautasítása, mert nem hívják meg közös életükbe.

Az élettársi viszony elutasításához ma bátorságra és még nagyobb hitre van szüksége a fiataloknak. Imádkozni kell, hogy adott időben majd ellenállhass az óriási társadalmi nyomásnak, mely az élettársi viszony elfogadására ösztönöz. A világosság rózsafüzérének ez a második titka emlékeztessen erre akkor, amikor majd döntened kell!

 

AttachmentSize
Imádkozó családok, 17 - 2021-01-31.odt25.42 KB