Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Imádkozó családok, 10. - 2020.11.29.

A fájdalmas rózsafüzér ötödik titka: Akit érettük keresztre feszítettek

 

Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: »Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?« Ez annyit jelent: »Istenem, Istenem miért hagytál el?« Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: »Illést hívja.« Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. »Hadd lássuk – mondta –, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa?« Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.

A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig. Mikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: »Ez az ember valóban az Isten Fia volt.«” (Mk 15, 33-39)

1./ A sátán becsapta az első emberpárt, amikor elhitette velük: amennyiben esznek a tiltott fa gyümölcséből, mindentudók lesznek, mint az Isten és nem fognak meghalni (vö. Ter 3,4-5). Csakhogy a sátán kezdettől fogva „gyilkos, és hazug” (Jn 8,44). A kísértés a kereszten megismétlődött: „Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” (Mt 27,40) Jézust is megkísértette a sátán pusztában, rá akarván szedni arra, hogy a saját érdekében tegyen csodát – a köveket változtassa kenyérré (Mt 4,3).

Jézus azonban, aki „mindenben kísértést szenvedett, de bűnt nem követett el” (Zsid 4,15).

A kereszt fája – mely abban a korban megszégyenítő halálnemnek, a keresztrefeszítésnek volt a fája – Jézus halála óta az élet fájának bizonyult. Ezért tűzzük ki sírjainkra is mint a halálon aratott győzelem jelképét.

 

2./ Ha kísértésbe esünk, akkor ez annak jele, hogy Isten szeret minket. Akit Isten szeret, azt próbára teszi. Életünk folytonos harc a kísértés ellen, de olyan harc, melyben Krisztus együtt harcol velünk. Ezért ne azt kérd Istentől, hogy megszabadítson a kísértéstől, hanem kérj inkább kegyelmet, segítséget, hogy a kísértést legyőzhessed és az ő akaratát teljesíthesd.

Minél tovább tart a kísértés, annál világosabb, hogy nem egyeztél bele. „Ha az ördög nem szűnik meg szíved ajtaján zörgetni – mondja Szalézi Szent Ferenc –, akkor ez azt bizonyítja, hogy még nem lépett be rajta. Mert az ellenség nem ostromol tovább olyan várat, melyet már bevett. Amíg a lélek harcol, nem mondható legyőzöttnek.”

Miként az erényes nő a neki hízelgő csábítót sem szóra, sem tekintetre nem méltatja, hanem tüstént faképnél hagyja és hitvestársára gondol, hogy hűségesküjét, melyet neki tett, szíve mélyéből megújítsa; éppúgy az Istent szerető lélek is, ha kísértések ostromolják, ne feleljen semmi szín alatt és ne bocsátkozzék vitába a kísértővel, hanem forduljon egyszerűen Jézus Krisztushoz, az ő jegyeséhez, szentül fogadva és ígérve nekik hogy hozzá törhetetlen hűséggel ragaszkodni s örökké az övé akar maradni.” (Szalézi Szent Ferenc: Filothea 4,7)

 

 

AttachmentSize
Imádkozó családok, 10. - 2020-11-29.odt25.41 KB