Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Húsvétvasárnap „A” 2020. április 12.

1./ „Krisztussal együtt ti is feltámadtatok!” - hallottuk a mai szentleckében (Kol 3,1-4).

A mondat megértéséhez közelebb visz Aranyszájú Szent János magyarázata. A IV. században élt nagy egyházatya egyik húsvéti beszédében kettős föltámadásról szól: az első föltámadás a léleknek a bűnből való föltámadása, a másik föltámadás a test föltámadása. A bűnből való feltámadás már mindegyikünkkel megtörtént, amikor a keresztségben elnyertük a bűntelenséget, vagy a bűnbánat szentségében megszabadultunk személyes bűneinktől. Ezért mondhatja Szent Pál apostol, hogy „Krisztussal együtt ti is feltámadtatok”.

Aranyszájú Szent János a bűnből való feltámadást nagyobbnak tartja a test feltámadásánál; a testi halál oka ugyanis a bűn volt, így tehát a testi feltámadás oka a bűnből való megszabadítás.

E gondolatmenet alapján méltán örülhetünk húsvét ünnepének, és mondhatjuk a zsoltárossal:

 

2./ „Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vigadjunk rajta.” (Zsolt 117,1)

Húsvét ünnepének azért örülünk, mert ez a győzelem napja: a bűn és annak következménye – a halál – feletti győzelem napja. Ha a II. világháború végét, május 9-ét, immár 75 éve a győzelem napjaként lehet ünnepelni, akkor még inkább kell húsvétot is a győzelem napjaként ünnepelni.

Ezt a győzelmet nem emberek százezreinek halála szerezte meg, hanem egyedül Isten Fiának a halála. Ezt a napot nem politikusok paktuma alkotta; ezt a napot nem fegyverek ereje hozta.

Ezt a napot az Úristen adta, hogy örvendjünk és vigadjunk rajta. Hogyne örülnénk, hiszen az ádámi bűnbeesés miatt a halál árnyékában élő ember most már Krisztussal együtt a feltámadás reményében élhet. Ez a győzelem nem néhány évtizedre hozott békét az emberiségnek, hanem örökre kibékítette az emberiséget Istennel Jézus Krisztus által (vö. Róm 5,1).

Ez a nap kettős győzelmet hozott: győzelmet a bűn fölött és győzelmet a halál fölött. Az emberi erő kevés e két ősellenség – a bűn és a halál – legyőzésére, de az isteni erő képes volt erre a győzelemre. Méltán ünnepeljük immár kétezer éve az emberiség legnagyobb ünnepeként.

 

3./ Jézus húsvéti győzelmével valóságos esélyegyenlőséget adott minden embernek.

Ha ezt a szót halljuk: esélyegyenlőség – hajlamosak vagyunk szkeptikusan, kételkedve legyinteni egyet. Mert hogy az esélyegyenlőség inkább a vágyak kategóriájába tartozik, mint a valósághoz. Pl. a koronavírus ellen van esélyegyenlőség? Esély ugyan van az elkerülésére, de egyenlőség az nincs.

Azonban mindenkinek van esélye a bűn és a halál feletti győzelemre. Jézus megváltó halála és feltámadása előtt az ember születésétől vesztes volt, hiszen mindenki az áteredő bűnnel születik. Vesztesnek lenni nem jó érzés! Az emberek jó része még az országos választásoknál is a győztesnek látszó oldalára áll és nem egy pozitív értékrend mellé, mert nem szeret vesztes lenni.

Az elmúlt évtizedekre visszatekintve sokan vesztesnek érzik magukat. Vesztesnek érzik magukat a globalizáció miatt, mely leginkább csak a multikat hizlalja. Sokan vesztesei a szétesett családoknak és az alkalmi jellegű élettársi kapcsolatoknak.

De minden veszteség mögött meg kell látni a bajok gyökerét: a bűnt. A harácsolás és a korrupció bűne keserítette meg a rendszerváltoztatást követő éveket. Az Istentől akart házasság elkerülése okozza a családok szétesését, vagy azt, hogy családok létre sem jönnek. A bűn legyőzi az embert, s ezért érzik oly sokan vesztesnek magukat. A vesztes ember nem tud örülni. A bűn által legyőzött ember ezért csak örömtelen lehet.

Jézus húsvéti győzelmével azonban esélyt adott mindenkinek az örömre. Mindenki legyőzheti a saját bűneit, mindenki részesülhet a bűn feletti győzelem örömében. Nem szükségszerű, hogy vesztesek legyünk! Jézus isteni erejével mindenki feltámadhat a bűnből egy új életre, egy örömtelibb életre. Ezért énekeljük húsvéti örömmel:

 

Krisztus virágunk, szép termő águnk,

Feltámadt Krisztus! Vigadjunk!

A bűnből mink is támadjunk!

AttachmentSize
Homilia, 2020-04-12.odt29.73 KB