Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 9. - 2017.11.06.

1./ Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiváló alkalom a hitélet megújítására és elmélyítésére. A kormányzat oly módon támogatja e nagy vállalkozás sikerét, hogy közösségi terek létrehozására, templomok megújítására nyújt igen jelentős pénzügyi segítséget. Orbán Viktor miniszterelnök a reformáció 500. évfordulója alkalmából mondott beszédében említette: „ne a véletlen vagy a sors szeszélyét lássuk abban, hogy itt és most Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll, hanem érezzük benne Isten kegyelmének megnyilvánulását.” Való igaz, minden kegyelem: kegyelem egy ilyen jelentős katolikus kongresszus megrendezését megkapni, és kegyelem az is, hogy éppen „egy keresztény értékeket követni kívánó” kormány vezeti az országot.

Kérdés: miként élünk ezzel a kegyelmi idővel? Hogyan élünk a szentségimádás lehetőségével? Bíboros úr november 1-jén megjelent körlevelében örömmel állapítja meg, hogy „egyre több templomban tartanak rendszeresen hosszabb-rövidebb szentségimádási alkalmakat a hívek számára alkalmas időpontban”. Ugyanakkor kéri a lelkipásztorokat, hogy a főegyházmegyében egységesen kijelölt szentségimádási napokat se mulasszák el megtartani. A kérés hátteréhez tartozik az a szomorú tény, hogy az évi egy-két alkalommal megtartott szentségimádási napon csupán néhány nyugdíjas korú hívő látogat el templomainkba.

Annak érdekében, hogy például a hittanos gyerekeinknek legyen fogalmuk arról, mi is az a szentségimádás, Farkasréten már hét éve minden hónap első plébániai hittanóráján felviszem a gyerekeket a templomba 20 perces szentségimádásra, amit aztán rövid agapé követ. Templomunkban néhány nyugdíjas korú hívő részvételével hosszú évek óta minden csütörtök esti szentmise után egy órás szentségimádást tartunk. A középkorúak viszont a szentségimádások minden alkalmából hiányoznak. Ezért is ért kellemes meglepetésként, hogy október 30-án az ún. „apaklub” a szokásos havi összejövetele alkalmából kérte, végezhessenek egy órás szentségimádást.

A hírre a feleségek is felbuzdultak, és ők is kérték, hogy egy adventi vasárnap a 9 órai szentmise után – gyerekekkel együtt – szentségimádást szeretnének tartani. A szándék ígéretes, mert ha a gyerekek és anyukák itt maradnak a szentmise után 20 percig közös imára, akkor az apukák is csatlakozni fognak hozzájuk. Így remény van a családos szentségimádás bevezetésére.

 

2./ A hit továbbadása a keresztény családban történik. Erre szép példa az, amit Szent Pál apostol írt kedves tanítványának Timóteusnak:

Eszembe jut ugyanis őszinte hited, amely előbb nagyanyádban, Loiszban, majd anyádban, Eunikében élt, és biztosan tudom, hogy benned is él.” (2 Tim 1,5)

Szent Pál megtapasztalta Timóteus családjában a „hit szilárd származásvonalát”. Sajnos mi már ritkábban találkozunk a hit generációk közötti „átöröklésével”. Szentségimádásokon hányszor látni, amikor egy nagymama hosszú ideig imádkozik az Oltáriszentség előtt, de gyermekeit és unokáit sosem látni ilyen alkalmakon. Pedig itt vannak a vasárnapi szentmiséken, de szentségimádásra már valahogy nincs érkezésük. Ez az általános. Ennek magyarázata lehet a társadalmi közeg, amelyben élünk. A mai társadalomban egyszerre van jelen két olyan ellentétes irányzat, mint a szekularizmus és a spiritualizmus. Az elvilágiasodás sok esetben elnyomja a lelki igényeket.

A hit mindig ajándék, ugyanakkor azonban követendő út is, s a szülőknek az a hivatásuk, hogy gyermekeikkel együtt „alázatosan járjanak rajta Istennel” (Mik 6,8). Erre ad kínálkozó lehetőséget az eucharisztikus kongresszus titkárságának kezdeményezése:

 

2017. november 25-én, szombaton Krisztus Király főünnepének előestéjén, 17-18 óra között szentségimádást

hirdetett a Kárpát-medence hívő lakosságának

(Erdély és Kárpátalja területén 16-17 óra között)

A cél, hogy 20.000 hívő egyszerre imádkozzon a 2020-as eucharisztikus kongresszus sikeréért. Regisztrálni és informálódni a krisztuskiraly.iec2020.hu honlapon lehet. Tudatosítsuk, hogy a család nem önmagáért él, és hogy igazi lakóhelye az Egyház, és nem a világ. A keresztény család a világban él, de nem a világból való. Erről tehet tanúságot a szentségimádáson való részvételével.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-11-06.doc18 KB