Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 47. - 2018.11.19.

1./ Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) évszázadok óta a világegyház egyik legismertebb szentje. Évszázadok óta számtalan művészt megihletett a személyisége: Fra Angelico, Dürer, Holbein, Murillo, Liezen-Mayer Sándor és még sokan mások megfestették; Liszt Ferenc oratóriumot írt életéről. Miért lett ilyen közismert és kedvelt szent? Azért, mert az Isten- és emberszeretet erényét tökéletes harmóniában tudta megélni. Időszerűségéből mit sem vesztett, ma is eszményképe lehet mind a fiataloknak, mind a házasoknak.

II. Endre magyar király és merániai Gertrúd leányaként Sárospatakon született, majd négy éves korában eljegyezték a szülők a türingiai őrgróf fiával. A kislány ettől fogva Wartburgban élt, csak egyszer látogatott vissza szülőhazájába, azután, hogy édesanyját – Gertrúd királynőt - a pilisi erdőben megölték a vele elégedetlenkedő magyarok. Erről szól Katona József drámája, a Bánk bán.

A magyar királylányt a világegyház türingiai Szent Erzsébetként ismeri, mert rövid életének túlnyomó részét - 20 évet - Türingiában élte le. 14 évesen lett türingiai Lajos őrgróf felesége; 6 éves boldog házasság után – melyből három gyermekük született – özvegy lett. A 20 éves özvegy életének utolsó négy évét teljesen a szegénygondozásnak szentelte.

2./ Miben lehet a fiatalok példaképe Árpádházi Szent Erzsébet?

Lajossal kötendő frigyükről a szülők döntöttek – ahogy ez a királyi házakban lenni szokott. Mégis az ő házasságuk szerelmi házasság volt. Leendő férjével – a később boldoggá avatott Lajossal – egymástól elbűvölve, de mégis tartózkodóan voltak szerelmesek. Tiszta életüket a házassági hűséggel tették még teljesebbé.

3./ Miben lehet a házaspárok példaképe Szent Erzsébet?

Eszményien szép házasságukra utal a következő történet. Erzsébet a harmadik gyermeküket várta, amikor Lajosnak keresztesháborúba kellett vonulnia. A 20 éves Erzsébet és a 27 éves Lajos ekkor közös imában kért és talált erőt Isten akarata elfogadásához. Örök hitvesi egységük jeleként születendő gyermeküket közös akarattal fölajánlották Isten szolgálatára. Néhány hét múlva Lajos járvány áldozata lett, Erzsébet megözvegyült. A megszületett harmadik gyermek – Gertrúd – később premontrei apáca lett, akit ugyancsak boldoggá avattak. Bár a kislány még csak 4 éves volt, amikor Erzsébet meghalt, de a gyermek felajánlása teljesült.

Bárcsak a mai házaspárok közös imái, hitvalló élete és a gyermekáldás elfogadása ma is szenteket teremne! Bárcsak beírnák nevüket a magyar egyház történelmébe!

Egy másik történet arra utal, hogy Erzsébet milyen harmóniában tudta megélni az Isten- és emberszeretetet. Szent Erzsébet legendája elmondja, hogy Erzsébet a családja mellett nagy szeretettel ápolta a betegeket. Férje egyik távollétében még az ő ágyába is beteget fektetett. Amikor Lajos váratlanul hazatért, nem méltatlankodott ezen – lelki szemeivel a betegben Krisztust látta –, hanem ezt mondta a szolgáknak, akik talán már arra készültek, hogy a beteget kitegyék a házból: „Hagyjátok jót tenni!” Nem volt vita, sértődés, csak ennyi: hagyjátok jót tenni.

Ma is vannak eszményien szép házasságok. Mitől lesz szép egy házasság? Attól, amit Erzsébet és Lajos házasságában is látunk: az Isten- és emberszeretet erényeit harmonikus egységben tudták megélni. De ezért a harmóniáért sokat kell imádkozni. Imádságban kell kérni az erőt Istentől ahhoz, hogy a házastársat szeretni tudják. A szeretet nem egy érzelmi lángolás csupán. A szeretet három formában nyilvánul meg: hűségben, elfogadásban és megbocsátásban (irgalomban).

Szent Erzsébet és boldog Lajos őrgróf szeretete megnyilvánult abban, ahogy el tudták fogadni egymást. Erzsébet legendájából tudjuk, hogy milyen nehezen engedte el férjét a keresztesháborúba; mintha csak előre érezte volna a közeli tragédiát. De imádságban mégis el tudta fogadni Isten akaratát. Lajos pedig el tudta fogadni Erzsébet különös odaadását a szegények iránt: hagyjátok jót tenni! - mondta. Azért tudták elfogadni egymást, mert eljutottak oda, hogy már nem önmaguk élete volt a középpontban. Egymásért éltek.

Szent Erzsébet és boldog Lajos őrgróf szeretete megnyilvánult abban, ahogy el tudták fogadni egymást. Erzsébet legendájából tudjuk, hogy milyen nehezen engedte el férjét a keresztesháborúba; mintha csak előre érezte volna a közeli tragédiát. De imádságban mégis el tudta fogadni Isten akaratát. Lajos pedig el tudta fogadni Erzsébet különös odaadását a szegények iránt: hagyjátok jót tenni! - mondta. Azért tudták elfogadni egymást, mert eljutottak oda, hogy már nem önmaguk élete volt a középpontban. Egymásért éltek.

Szent Josemaria szerint a házaspároknak és gyermekeiknek segíteniük kell egymást, hogy szentek legyenek. Tudják ugyan, hogy a földön egyikük sem lesz szent, csak majd a mennyben. De addig is küzdeni kell, küzdeni és küzdeni. A keresztény anya és apa nagy lelki motor, mely ellátja övéit isteni erővel a küzdelemre, a győzelemre, hogy szentek legyenek. Ne okozzon egyikük sem csalódást! (vö. Kovácstűzhely, 692)

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-11-19.doc18.5 KB