Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 45. - 2018.11.05.

1./ Szent Imre herceg ünnepi zsolozsmájának reggeli himnusza így kezdődik:

Óh, mily csodálatos,

ha szent biztonságban

megy át, aki fiatal,

a fiatalságon!

Homérosz Odüsszeiájában két tengeri szörny veszélyezteti Odüsszeusz hajóját: Szkülla és Kharübdisz. A fiatalokat jóval több veszély fenyegeti. Egyrészt saját forrongó természetük, mely nyers individualizmusban, önteltségben, mások lenézésében és a tekintély elutasításában nyilvánul meg. Másrészt a külső romboló tényezők jelentik a veszélyt, mint például a rossz társak, káros olvasmányok és látványok. A külső rossz hatások erősebbek lehetnek, mint a jó példák hatásai. Miért? Azért, mert mindig könnyebb rombolni, mint építeni; könnyebb mételyezni, mint nemesíteni; könnyebb elnevelni, mint nevelni; könnyebb félrevezetni, mint a jó úton megtartani.

Maradva a hajózás példájánál: a révkalauz feladata, hogy víz alatti sziklaszirtek veszélyei között biztonságban a kikötőbe irányítsa a hajót. A fiatalok irányítása még ennél is nehezebb feladat. XI. Pius pápa 1929-ben körlevelet adott ki az ifjúság keresztény neveléséről (Divini illius magistri), melyben Nazianzi Szent Gergely ókori egyháztanítót idézi, aki a „művészetek művészetének és a tudományok tudományának” nevezi az ifjúság irányítását. „Szemmel kell tartani az ifjú nevelését – folytatja a pápa – mert mint lágy viasz, bűnbe hajló.” Éppen ezért el kell távolítani a rossz alkalmakat, gondoskodni kell a jó alkalmakról szórakozásaiban és társaságaiban, mert „a rossz beszédek megrontják a jó erkölcsöket” (1Kor 15,33).

Annak érdekében, hogy az ifjúság elkerülje az erkölcsi és vallási hajótörést, olyan nevelőkre van szükség, akik nem csak a fiatalokkal ismertetik meg az erkölcsi veszélyeket, de a szülőkkel is. XI. Pius pápa itt a 90 évvel ezelőtti veszélyeket sorolja fel: káros könyvek, rádió és mozi. Napjaink veszélyei sokszorosai a két világháború közötti korszaknak. Mindazonáltal nem az a megoldás, hogy a fiatalokat elválasszuk attól a társadalomtól, amelyben élniök kell, hanem „meg kell őket erősíteni keresztényileg a világ csábításai és tévedései ellen – amelyek a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet büszkesége (vö. 1Jn 2,16) - írja a pápa.

A keresztény nevelésnek fő és közvetlen célja együttműködni az isteni kegyelemmel /.../, azaz magát Krisztust kialakítani a keresztségből újjászülöttekben, az Apostol szava szerint: Fiacskáim, kiket fájdalommal szülök újra, míg Krisztus kialakul bennetek (Gal 4,19). Az igazi kereszténynek természetfölötti életet kell élnie Krisztusban /.../, aki Krisztus példája és tanításának természetfölötti fényétől megvilágított józan ész szerint gondolkozik, ítél és cselekszik.”

A 90 évvel ezelőtti pápai tanítás után nézzük meg, hogyan nevelnek ma egy katolikus iskolában.

2./ A Budapest-Krisztinavárosban működő Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium igazgatójával – Nyáry Zsigmonddal – a Magyar Kurír készített interjút, az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából.

Az igazi keresztény nevelői attitűddel rendelkező igazgató szerint náluk az oktatás másodlagos tevékenység. A tanulás csak legfeljebb a második legfontosabb dolog. Az első, ami ennél is fontosabb, hogy fölkészüljünk – nem is csupán az életre, hanem sokkal inkább – az örök életre! Erre kell készíteni a diákjainkat.

Visszautalva XI. Pius pápa mondatára, - hogy „a nevelésnek együtt kell működnie az isteni kegyelemmel” - ez a gyakorlatban például úgy valósul meg a Szent Gellért iskolában, hogy az egyik lépcsőfordulóban a kövön egy Biblia található égő mécsessel, és egy kis táblára írva „napi kínálat” gyanánt az aznapi evangélium, mellette két babzsák. Ez is egyfajta késztetés a diákoknak, hogy az evangéliumon elmélkedjenek, de mégsem erőltetett módon. A babzsákokra le lehet ülni, a napi evangéliumot el lehet olvasni, utána meg lehet vitatni. Vannak, akik csak beszélgetni, vagy pihenni ülnek le. De ez sem baj, mert ott üldögél a diák egy mécses mellett, a Bibliától fél méterre, Szent Gellért ereklyéjétől négy méterre. „Biztos, hogy előbb-utóbb hat rá – mondja az igazgató. Hitünk kincseihez odahívni szabad csak valakit, küldeni nem küldhetünk oda senkit.”

Szent Imre herceg nevelőjének – Szent Gellért püspöknek – a szellemében így nevelik ma a fiatalokat, hogy szent biztonságban haladjanak át a fiatalság Szküllája és Kharübdisze között.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-11-05.doc18 KB