Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 42. - 2018.10.15.

1./ Mi vár rájuk?

Egyre többektől hallom ezt a kérdést, amikor egy kisgyerekre néznek, és fölteszik a kérdést: Milyen jövő vár rájuk? A 2010-ben meghalt Fekete Gyula író, szociológus évtizedeken keresztül kongatta a vészharangot a haldokló nyugati civilizáció, s benne természetesen a magyar társadalom felett – úgy tűnik hiába. Vádiratában – „Véreim, magyar kannibálok!” - világosan kifejtette, hogy a jövőnket éltük fel részben az ország eladósításával, részben a jövő „munkaerejének” fel nem nevelésével. Kemény szavakkal írta, hogy „a magyar történelem legkártékonyabb söpredéke vagyunk... akik végig békés évtizedekben összehoztak egy vesztes háborút, 700 ezres emberveszteséggel, s hétmillió elkaparttal a csatát nem látott mezőn.” Itt a II. világháború veszteségének és az abortuszok áldozatainak összevetése szónoki fogás, inkább csak a veszteségek nagyságrendjének összehasonlítását célozza. Az abortuszok népirtással felérő eredményét tovább súlyosbítja a válásokban széteső családok hatalmas száma, illetve az élettársi viszony elterjedésével járó születések számának csökkenése az utóbbi évtizedekben. A demográfiai válság valójában nem a házasság válságából ered, hanem a személyek válságából. Még pontosabban fogalmazva: a bűn struktúrájából. A „demográfiai tél” jelensége mögött ugyanis a bűn struktúrája húzódik meg.

2./ A „bűn struktúrája” fogalmát Szent II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája használja, amikor arról ír, hogy mi okozta a világ jelenlegi állapotát. „Beszélhehetünk túlzott 'egoizmusról', 'rövidlátásról', utalhatunk 'téves politikai döntésekre' és 'meggondolatlan gazdasági intézkedésekre'. Valamennyinek van valamilyen etikai zöngéje.” (SRS, 36) A baj gyökere azonban a Pápa szerint nem ezekben rejlik, hanem az emberek által elkövetett bűnökben.

Az emberek bűneiről egy másik dokumentumában (Reconciliatio et poenitentia – Kiengesztelődés és bűnbánat c. apostoli buzdításában, 16 p.) azt írja, hogy a bűn lealacsonyítja az Egyházat, és bizonyos szempontból az egész világot is. Minden bűn mögött bűnös személyek állnak. Változás csak akkor történhet, ha a bűn struktúrájáért felelő személyek megtérnek.

De mit is értsünk a „bűn struktúrája” alatt? Az 1914-ben meghalt francia írónő, Elisabeth Leseur szerint „minden lélek, mely magasabbra tör, emeli a világot is”. Gondoljunk a szentekre, akik pozitív hatással voltak sokakra, emelték a világot. Ám sajnos a rossz, a bűn is túlnyúlhat rajtunk, és másokat is bűnre ösztönözhet. Papp Miklós morálteológus ezt nevezi strukturális bűnnek: amikor az egyéni bűnök összeadódnak, megszilárdulnak a társadalomban, és másokat is bevonnak a bűnbe. Ha mindenki könnyelműen viszonyul a szexualitáshoz, akkor a korszellem szinte ösztönöz a hasonló cselekvésre. Ez magyarázza, hogy miért terjed el már vallásos fiatalok között is az élettársi viszony. Azért, mert a társadalom közhangulatát uralja ez a struktúra. Ha elburjánzik a médiában az erőszakos vagy öngyilkos konfliktusmegoldás ábrázolása, akkor sokak nyúlhatnak ehhez a mintához. Vagyis a bűnös struktúra az, ami maga csábítja a fiatalokat hasonló cselekvésre.

3./ A strukturális bűn elleni küzdelem nem egyszerű. Egyrészt nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt kinek-kinek a bűnbánat szentségével kell küzdenie a bűn struktúrája ellen. A gondolkodásmód és magatartás megváltoztatását a Szentírás nyelvén „megtérésnek” nevezzük. (SRS, 38)

Persze túl sokat várnánk el az egyéntől, ha minden felelősséget az ő vállára helyeznénk – teszi hozzá Papp Miklós. Kolumbiában például nem elég, ha az egyén tiltakozásul kijelenti: ő nem akar kokacserjét termeszteni. Az igazságtalan bérrendszer, az agresszivitást sulykoló média elleni küzdelemben, a szexuális szabadosságot elfogadottnak tartó társadalomban az egyén ellenállása kevés: rendszerszintű változtatásra van szükség.

Rendszerszintű változtatás azonban magától nem fog bekövetkezni. Ehhez az egyén aktív hozzájárulása is szükséges. Nem maradhat távol például egy közérdekű, a köz javát szolgáló népszavazástól, politikai választásoktól; tudatosan kell vásárolnia magyar árucikkeket; oda kell figyelnie a munkahelyi vagy iskolai morálra; szükség esetén még az utcára is ki kell vonulnia, véleménynyilvánításra. Fel kell ismernie, hogy nem csak önmagán kell dolgoznia ahhoz, hogy jól menjenek a dolgok, de a struktúrákon is dolgoznia kell. Ez azt jelenti, hogy száműznie kell a közönyt, és gyakorolnia kell a szolidaritás keresztény erényét. „Sokan, akiket az Egyház szentté avatott, csodálatos bizonyságát nyújtják az ilyen szolidaritásnak és példaként szolgálhatnak a jelenlegi nehéz körülmények között.” (SRS, 40) Küzdjünk tehát a bűn struktúrája ellen!

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-10-15.doc18.5 KB