Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 41. 2018.10.08.

1./ Magyarok Nagyasszonya főünnepén Szűz Máriát köszöntjük, mint Magyarország főpátronáját.

Noha a főünnepet csak 1896-ban engedélyezte XIII. Leó pápa, Magyarok Nagyasszonyáról már évszázadok óta énekek zengtek a nép ajkán. Kisdi Benedek egri püspök 1651-ben jelentette meg az első népénekes kottás énekeskönyvet – a Cantus Catholici-t – melynek egyik himnuszában így könyörgünk Magyarok Nagyasszonyához (SzVU 288. ének, Sík Sándor ford.):

 

Esedezik színed előtt Magyarország,              Előtted sír Magyarország könyörögve,

Fáradt kezét segítségért nyújtja Hozzád.         Hiszen tied századoktól minden rögje,

Te kezedbe teszi sorsát,                                   István király szent örökje

Törököknek rabságából hogy kihoznád.          Isten után benned bízik mindörökre.

 

A himnusz a török időket idézi, amikor a nép először bűneiből szeretne megszabadulni a Szűzanya segítségével, aztán pedig a török igától esd szabadulásért. A templomainkban ma is énekelt himnusz ugyan a török elnyomás idején keletkezett, de a főünnep bevezetéséhez a Habsburg-elnyomásnak is köze van. Az 1849 utáni elnyomatásból régi Nagyasszonyunk segítségével lábolt ki hazánk. A bánsági Orsova településén 1853. szeptember 8-án – Szűz Mária születésének ünnepén – megtalálták a földbe rejtett Szent Koronát, ahová azt a világosi fegyverletétel után Szemere Bertalan miniszterelnök elásta. Scitovszky János hercegprímás a papsághoz és a hívekhez intézett magyar körlevelében ezt a Szűzanya ajándékának tekintette. I. Ferenc József császár pedig a hely fölé emlékkápolnát építtetett. Négy évvel később a bíboros-prímás vezetése alatt nemzeti zarándoklat járt Mária-Zellben, hogy a Nagyasszony oltalmát megköszönje és továbbra is kérje. 1867-ben Erzsébet királyné kérésére és Deák Ferenc, a haza bölcse tanácsára I. Ferenc József megkoronáztatta magát a Szent Koronával. A Magyarok Nagyasszonya iránti hálás lelkület megnyilvánulása volt az is, hogy hazánk fennállásának ezeréves ünnepe alkalmából – Vaszary Kolos hercegprímás kérésére – XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya főünnepének bevezetését. Ezt a főünnepet Szent X. Pius pápa október 8-ra rögzítette.

Történelmi tény, hogy Szent István királyunk Szűz Máriának, mint Védőasszonynak ajánlotta országát. Hazánkat a Nagyasszony örökségének tekintette és oltalmazta is ezer éven át. Neki köszönhető, hogy innen el nem sodortak minket a történelem viharai. Legyünk érte hálásak azzal, hogy kitartunk katolikus hitünk mellet és gyakoroljuk Szűz Mária erényeit.

2./ „Meg vagy-e velünk Úrnőnk, elégedve?” - teszi fel a kérdést a 160 évvel ezelőtt született Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. (ÖM 12. kötet, 120-122) – majd így folytatja:

Új harcok, a kultúra harcai; új küzdelmek, a népboldogulás küzdelmei várnak ránk. Szellem, ész, munka, erény ezentúl a fegyver; megbírja majd a nemzet karja ezeket is? Ha hisz és szeret, ha téged tisztel, ha erényeidet saját életébe oltja: nemcsak hogy megbírja, de már a győzelem koszorúja után nyújtja ki kezét. Maradjunk ez alapon: a népeknek élete nemcsak vértócsákba, hanem fertőkbe is veszhet. A fertőkbe nem jutunk, ha a hit erejével s az erkölcs lelkével a kultúrmunkához fogunk, hiszen nála van az élet és az erény minden reménye (vö. Sir 24,25).”

Prohászka Ottokár látnoki képességgel mintha csak korunk problémáiról szólna: a nemzeti és vallási kultúrák harcáról, a szociális feszültségekről, a népek életét fenyegető erkölcsi fertőről. Csak a hit ereje és a belőle fakadó erkölcs képes megőrizni népünket korunk új kihívásai közepette.

Meg vagy-e velünk Úrnőnk, elégedve? Meg vagy-e elégedve a keresztény családokkal? Tegyünk fel kérdéseket önmagunknak: átadjuk-e gyermekeinknek a Mária-tiszteletet? Megismertetjük őket a rózsafüzér-imádsággal? Elmegyünk a családdal egy-egy Mária-kegyhelyre? Zarándoklatunk célja a kegyelmi ajándékok elnyerése (gyónás, áldozás, búcsúnyerés), vagy valamiféle vallási turizmus? Tudunk épülni egy-egy Mária-ének szépségén? Növeli áhítatomat a loretói litánia?

Amikor a református Móricz Zsigmond meglátogatta Mécs László papköltőt, az éppen litániára indult. Móricz, miután meghatottan végighallgatta az imát, utána ezt mondta Mécs Lászlónak: „Ti olyan szépen udvaroltok Szűz Máriának. Jólesett meghallgatnom.”

Igen, udvarolunk a Nagyasszonynak, mert Isten után benne bízunk mindörökre.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-10-08.doc18.5 KB