Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 40. - 2018.10.01.

1./ Ferenc pápa: Örüljetek és ujjongjatok (Gaudete et exultate) kezdetű apostoli buzdítása az életszentségre szóló meghívásról szól. Ebben írja, hogy a keresztény embernek küldetése van a világban, s ez a küldetés elválaszthatatlan az életszentségtől. (19) Jó ismételten hallani, hogy küldetésünk van a világban. Nem csak élni kell ezen a földön, hanem küldetést teljesíteni.

A 80 éves Balczó Andrásról - a nemzet sportolójáról, ötszörös öttusázó világbajnokról, olimpiai bajnokról – sportolói pályafutása után dokumentumfilm készült, melynek Kósa Ferenc filmrendező ezt a címet adta: Küldetés. Ebben az egy szóban foglalta össze a 12 gyermeket felnevelő kiváló sportoló meggyőződését, aki azért nem hagyta el Magyarországot, mert olyan küldetésnek fogta fel életét, amelyet csak itthon tud megvalósítani.

A pápa szerint küldetésünk elválaszthatatlan az életszentségtől. „Küldetésünk felelős és nagylelkű teljesítésében szentelődünk meg.” (26) Szent Josemaria Escrivá az életszentség elérését az állapotbeli kötelesség nagylelkű teljesítésében látja. Nem tessék-lássék munkavégzéssel, nem középszerű családi élettel, hanem teljes odaadással – ez jelenti az állapotbeli kötelesség teljesítését.

A küldetéstudatos embert csak a középszerű emberek nem szeretik. Azért nem szeretik, mert saját középszerűségük vádlóit látják bennük. Ennek ellenére létfontosságú, hogy legyenek küldetéstudatos emberek; ők ugyanis húzóemberként hatnak másokra. A küldetéstudatos embereket szokták kitüntetni, az egyház pedig kanonizációval – boldoggá- és szenttéavatással – ismeri el hősies erényeiket. Bölcs döntés volt az Egyháztól, hogy megtartja a Mindenszentek ünnepét is, mivel nem minden szent életű ember jut el a nyilvános kanonizációig. A névtelen szentekről írja a Zsidóknak írt levél szerzője, hogy minket a tanúknak /szenteknek/ a felhője övez (Zsid 12,1).

2./ Küldetéstudatos orvos volt dr. Csúcs László (1906-2003).

A mohácsi kórház hat gyermekes szülész-nőgyógyász főorvosa mindig bátran kiállt a magzati élet védelme mellett. Ha kellett, a kórház igazgató-főorvosával szemben is védte a magzati életet. Egy 32 éves asszony első gyermekét várta, amikor a belgyógyász igazgató-főorvos tbc-s kaverna miatt átküldte a beteget Csúcs doktorhoz, hogy végezzenek rajta abortuszt. Csúcs doktor megkérdezte az igazgatót, hogy vajon az abortusszal meggyógyul az asszony kavernája? Majd saját felelősségére vállalta a várandósság kihordását. Az asszony tüdejéről eltűnt a kaverna, s egészséges gyermeket szült, majd két év múlva még egy gyermeke született.

1956. június 4-én kormányrendelet írta elő az abortuszok engedélyezését hazánkban. A rendelet kiadásának napja – furcsa módon – egybeesik a trianoni békediktátum aláírásának napjával. Mohácson még abban a hónapban a mohácsi pártbizottság értekezletet hívott össze, ahol az orvosokkal ismertették az abortuszrendeletet. Egyedül Csúcs doktor merte kritizálni az abortuszok legalizálását. Érvelésében sok olyan elemet találunk, amelyeket a Magyar Püspöki Kar 1956. szeptember 12-én kiadott abortuszellenes körlevelében is megfogalmaz.

Mivel a kormányrendelet a szülész-nőgyógyász orvost kötelezte az abortusz elvégzésére, Csúcs doktor a műtét megtagadásával állását és családja megélhetését veszélybe sodorta. Kétségbe ejtő helyzetében Istenhez fordulva így imádkozott: „Segíts kiutat találnom ebből a reménytelennek látszó helyzetből!” És Isten megsegítette – mint oly sokszor –, a kiutat megtalálta. Mohács városa – amelyet 66 évig szolgált orvosként – halála után két évvel, 2005-ben posztumusz díszpolgárává választotta dr. Csúcs Lászlót.

3./ Az 1956-os népirtással felérő abortuszrendelet tanulságul szolgálhatna napjainkban.

Európa sorsdöntő kérdése a migránskérdés. Látszólag semmi összefüggés sem létezik az 1956-os abortuszrendelet és a mai migránskérdés között. Pedig szellemiségükben van hasonlóság. Nézzük:

- Csúcs doktor egyik dolgozatában kifejti: „Bár a magzat az anya testében helyezkedik el, annak nem része, csak társbérlőnek tekinthető. Akinek szállásadója, védője, táplálója az anya. Az anyának szülői jogai, kötelességei vannak, de pallosjoga nincs. Mert az életet védenie szabad és kell, de elvenni már nincs joga, ha az egyszer létrejött... Bár a magzat életét évezredeken át védte a természeti, etikai és társadalmi megegyezés, mindig voltak törvényszegők. A törvény megszegése azonban nem jelentheti azt, hogy magát a törvényt kell eltörölni és törvényesíteni az aberrációt.”

- Mindig voltak illegális migránsok, akiket a törvény büntetett. A törvényszegés azonban nem jelentheti azt, hogy legálissá kell tenni a migrációt, és így törvényesítsük korunk új aberrációját.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-10-01.doc18.5 KB