Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 28. - 2018.04.09.

1./ Urunk születésének hírüladását – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét március 25-én szokás tartani, de mivel ezúttal ezen a napon virágvasárnapot ünnepeltük, ezért került át húsvét nyolcada utáni hétfőre. Szent Lukács evangélista leírása arra emlékeztet bennünket, hogy Isten elküldte Gábor angyalt Názáretbe, hogy hírül adja Máriának: őt választotta ki fogantatásától kezdve a Messiás édesanyjának. Az angyal köszöntésében kegyelemmel teljesnek mondja Máriát, ami azt jelenti, hogy Máriát teljesen eltölti Isten szeretete. Máriában nincs semmi önző önszeretet, hanem teljesen betölti őt Isten szeretete. Ezért mondott igent az angyal közlésére, ezért vállalta férjezetlen leányként a messiási anyaszerep kockázatát. Kényelmesebb lett volna neki, ha kivonja magát Isten terve alól; Mária mégis elfogadta a messiási anyaságot. Ennek egyetlen magyarázata az, hogy teljesen betöltötte őt Isten szeretete; vagyis kegyelemmel teljes volt. Ezért tudott beleegyező választ adni az angyalnak: „Az Úr szolgálója vagyok, teljesedjenek hát be rajtam szavaid.” (Lk 1,38)

2./ Mária az alázatosság ragyogó példáját adta nekünk.

Az Úr szolgálójának mondja magát, s ezzel a legmélyebb alázatot gyakorolja, elhárítván magától a dicséretet, mellyel az angyal őt illette. Az alázatosság abban áll, hogy elismerjük saját méltatlanságunkat és egészen Istenre bízzuk magunkat, nem kételkedve abban, hogy Isten megadja a feladathoz szükséges kegyelmet. Mária ezt tette: teljesen Istenre bízta magát. „Legyen nekem a te igéd szerint!” - mondta; és vele együtt mondjuk mi is az Úrangyala imádságban.

Van azonban hamis alázat is. Hamis alázatosság az, ha nem merünk Istentől kegyelmet remélni, mivel arra méltatlanoknak tartjuk magunkat. A mai ünnep ószövetségi olvasmányában találunk erre példát. A Kr. e. VIII. században Jeruzsálemet két ellenséges király csapatai vették körül. Az Úr felszólította a jeruzsálemi királyt, Acházt, hogy kérjen magának valamilyen rendkívüli jelet, melynek teljesedése igazolta volna az ellenséges támadás sikertelenségét. Ám Acház király hamis alázatosságtól vezettetve azt mondta: „Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat.” A király képmutató válasza valójában hitetlenségét takarta. A király bizalmatlansága ellenére Izajás próféta egy gyermek születéséről jövendöl, aki jel lesz a hívők számára, mint a fenyegetett ország és főváros megmaradásának záloga. Ez az a bizonyos Immanuel-jel, melyben a keresztény értelmezés már a Messiást látja. (Iz 7,14) Ezért is olvassuk a jövendölést ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén.

3./ Hogyan tehetünk szert igazi alázatosságra? Erre vonatkozóan a XVIII. század neves hitszónoka, P. Quadrupani Lelki útmutató c. könyvében találunk szép gondolatokat. (vö.129-140.)

Mária már megmutatta: szeressük Istent és alázatosak leszünk. Szeressük Istent, s nem fogjuk többé önmagunkat rendetlen szeretettel szeretni.

Az alázatosság abban áll, hogy Istennek tulajdonítjuk, ami őt illeti, vagyis minden jót neki tulajdonítunk; és magunknak tulajdonítjuk azt, ami minket illet, vagyis minden rosszat. Aki igazán alázatos, az szívből bánja minden hibáját, melyet elkövet, de nem nyugtalankodik miatta... sőt inkább hálát ad az Istennek, hogy nem esett mélyebbre.

  Szalézi Szent Ferenctől pedig ezt idézi Quadrupani: „Az alázatosságnak okos gyakorlása, ha felebarátaink cselekedeteit csak azért figyeljük meg, hogy azokon erényeket vegyünk észre, de soha tökéletlenségeket. Addig, amíg a kötelesség nem parancsolja, hogy mások hibáit szemmel tartsuk, ne lássuk meg azokat s ne törődjünk velük. Felebarátunk cselekedeteit mindig az ő előnyére kell magyaráznunk. Kétes esetekben pedig azt követeli tőlünk a keresztény szeretet, hogy ne tartsuk rossznak, amit észrevettünk, hanem lássuk meg saját tökéletlenségünket abba, hogy ily balvélemény támad bennünk. Ezzel a legveszélyesebb bajt hárítjuk el magunktól, a vakmerő ítélkezést, amely minden megvetésre méltó. Felebarátunk nyilvánvalóan rossz cselekedetei keltsenek bennünk részvétet iránta és indítsanak arra, hogy az ő és a mi hibáink fölött megalázkodva javulásáért imádkozzunk Istenhez ugyanoly bensőséggel, mint amilyennel imádkoznánk, ha mi magunk követtük volna el azokat a hibákat."

  Quadrupani és Szalézi Szent Ferenc útmutatásait hasznosan lehet alkalmazni akár a házastársi kapcsolatban is. Az önérvényesítő ösztön arra késztet, hogy győzzünk a másik felett. Hogy mit ereményez ennek az ösztönnek a kiélése, azt nem kell részletezni, tapasztaljuk elégszer. A keresztény erény – mint pl. az alázatosság – gyakorlása azonban képes elhárítani a legnagyobb bajt: az ítélkezést. A keresztény alázatosság gyakorlása így lételeme a házasságoknak.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2018-04-09.doc19 KB