Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Házasság és család, 11. - 2017.11.20.

1./ Skóciai Szent Margit liturgikus emléknapján (november 16-án) a papi zsolozsma második olvasmánya a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes – Öröm és remény c. lelkipásztori határozatából volt, melynek 47-52. pontjai a házasság és család helyzetéről szólnak. Nem véletlenül vették éppen Skóciai Szent Margit napjára a zsinati dokumentum gondolatait. Miért mondom ezt? Azért, mert Margit és férje, III. Malcolm skót király házassága szerelmi házasság volt, és ennek megfelelően hatékonyan működött kettőjük, valamint családjuk életében. Abban az időben – kiváltképpen az uralkodói családokban – a házasságkötések fő indítéka a hatalmi befolyás megszerzése, vagy kibővítése volt. Margit esetében másként történtek a dolgok.

 Margit egyes történészek szerint Szent István királyunk Ágota nevű húgának leányaként született 1047-ben a Mecseknádasd melletti Réka várában. Édesapja angol királyi herceg volt, aki az angliai véres trónviszályok elől menekült Magyarországra. Edgárnak és Ágotának három gyermekük született. Margit, a legidősebb már 10 éves volt, amikor apját visszahívták az angol trónra. Edgár király azonban nem sokkal később menekülni volt kénytelen, ezúttal Anglia ősi ellenségéhez, Skóciába menekült. Akkor éppen a véreskezűnek mondott III. Malcolm uralkodott Skóciában, aki egy csatában megölte elődjét, Machbeth királyt. Ez bosszú volt, mert Machbeth viszont megölte Malcolm apját. A skóciai királygyilkosságokról szól Shakespeare Mechbeth c. drámája, bár nem eléggé hitelesen. A lényeg azonban az, hogy Margit ennek a véreskezű III. Malcomnak lett a felesége. Margit teljesen megváltoztatta férjét. Életrajzában ez áll: „Malcolm a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában... hatására a király elhagyta vad szokásait... Egész környezete megváltozott Margit körül... Előtte többé egy durva szót ki nem ejtettek.” Skóciai Margit nyolc gyermeke közül egyik leánya később angol királynő lett. A skót királyi pár földi maradványait a reformáció idején Spanyolországba menekítették, az Escorial templomában nyugszanak. Ma már a skóciai katolikusok és protestánsok együtt ünneplik szeretett királynőjüket november 16-án. Sőt, néhány éve emlékkeresztet is állítottak szülőhelyén, az egykori Réka váránál.

Skóciai Szent Margit története jól illeszkedik a II. vatikáni zsinat említett dokumentumához.

2./ A Gaudium et spes zsinati határozat megállapítja, hogy „az egyes személy sorsa, valamint az emberi társadalom és ezen belül a keresztény társadalom jóléte is, erősen függ a házastársi és a családi közösség kedvező helyzetétől.” (47) Vajon találunk-e jobb példát arra, hogy egy harmonikusan működő család mekkora öröm forrása lehet gyermekei és a társadalmi környezete számára egyaránt – mint Skóciai Szent Margit esetében? Pedig az akkori társadalmi környezet éppen hogy nem segítette elő a harmonikus családmodell kialakítását. Királygyilkosságokról és menekülésekről szól Margit élete. Ő azonban felül tudott emelkedni a gyűlölködésen és szelíd türelemmel meg tudta változtatni környezetét. Vajon nem éppen ezért kedveli Skócia népe a majd ezer esztendővel korábban élt királynőjét? Valóban a családi közösség kedvező helyzetétől függ az egyes személy sorsa, valamint az emberi társadalom és ezen belül a keresztény társadalom jóléte is.

A másik figyelemreméltó megfogalmazás a zsinati határozatban, hogy a házasságról mint „szeretetközösségről” szól. A konstitúció először is felvázolja korunk kórképét. A hagyományos családmodell szerint a férj dolgozott, a feleség pedig a háztartást vezette és a gyermekeket nevelte. Korunk megváltozott termelési struktúrája a család struktúráját is megváltoztatta. Korigény lett, hogy a feleség, az asszony is munkát vállaljon; következményeként idejének nagy részét a családtól, férjétől, gyermekeitől távol tölti. Ez a körülmény bizony nem szolgálja a család stabilitását, és nem táplálja a családi légkör melegét. Ez okozza a családok meggyengülését.

A zsinati dokumentum így ír: „a válási járvány, az úgynevezett szabadszerelem és egyéb erkölcsi eltévelyedések kikezdik; ezenfelül pedig a hitvesi szerelmet igen gyakran megszentségteleníti az önzés, a gyönyörhajhászás és a meg nem engedett fogamzásgátlás. A mai gazdasági, társadalomlélektani és közéleti viszonyok is súlyos zavart okoznak a családban.” (47)

A zsinati határozat a házasfelek szövetségéről szól. A szövetség többet jelent, mint házassági szerződést. A szövetségben elsődleges a személyek közeledése, egymás mellé állása. A szeretetből fakadó közösség azt jelenti, hogy a házastársak kölcsönösen egymásnak ajándékozzák egymást. Tehát nem birtoktárgynak tekintem, hanem ajándéknak, akivel Isten ajándékoz meg a házasságban.

 

 

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-11-20.doc18.5 KB