Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Gondolatok egy gúnyrajz fölött

1./ A Népszava 2020. április 28. keddi számában gúnyrajz jelent meg dr. Müller Cecília országos tisztifőorvosról. A főorvosasszonyt a járványügyi tájékoztatóján megszokott pulpitus mögött ábrázolja a karikaturista, vele szemben egy falon lógó feszület, mindkét kezén négy (!) ujjú Krisztussal. A főorvosasszony szájából eredő mondatbuborékban ez olvasható: „Alapbetegsége függőséget okozott.”

A KDNP perre készül a Jézussal viccelődő karikatúra miatt.

2./ Dr. Müller Cecíliát nem először éri nemtelen támadás keresztény hite miatt.

A nyilvánosság előtt nem rejti el a nyakláncán hordott keresztet. Pécsi egyetemistaként a pécsi bazilika plébánosának, Bíró Lászlónak (ma tábori püspök) hittancsoportjához tartozott. Ugyancsak orvos férjével Dunaújváros közelében, Nagyvenyimben laknak. Két gyermekük és három unokájuk van. Lakóhelyének plébániáján 2009. óta lelkipásztori kisegítői, áldoztatói feladatot lát el. Korábban itt háziorvos is volt, ma férje látja el a háziorvosi teendőket Nagyvenyimben. Az interneten a község polgármester asszonya igen kedvezően nyilatkozik róla. Négy szakvizsgával rendelkezik. A 10 évvel ezelőtti devecseri vörösiszap-katasztrófa idején a régió tisztifőorvosaként vette ki részét a védekezésben, amiért kitüntetésben részesült.

 

3./ Az első ismert gúnyrajz a keresztényüldözések idejéből való (I-III. század), s a XIX. század közepén találtak rá. Rómában a Palatinus dombon lévő császári palota ásatásai során a szolgálattevő személyzet részére fenntartott helység falára karcolt gúnyrajz a kereszten függő, szamárfejű Jézust ábrázolja, valamint egy előtte álló embert; a rajz alatt pedig görög nyelvű felirat: „Alexaménos sebete theon – Alexamenos imádja istenét.” Egy másik helységben viszont ez a latin nyelvű felirat olvasható a falba vésbe: „Alexamenos fidelis – Alexamenos hűséges.”

A gúnyrajz arról tanúskodik, hogy a császári személyzet tagjai között voltak már keresztények, és voltak olyanok is, akik gúnyolódtak a keresztényeken. A graffiti keletkezésének pontos időpontja vitatott. Ugyanis Nagy Konstantin római császár türelmi rendelete előtt (i.sz.313) nem ábrázolták a keresztet. Mivel a zsidók és pogányok egyformán gyűlölték a keresztényeket (1 Kor 1,23), félni kellett, hogy a kereszt ábrázolása folytán magát az Üdvözítőt fogják káromolni. A keresztényeket már a kezdetektől keresztimádóknak csúfolták. Ennek bizonyítéka a palatinusi gúnykereszt. Annak érdekében, hogy Jézust ne érje gúny, a 303-ban tartott elvirai zsinat éppen a 2 Kor 6,3 alapján eltiltotta a jelképes kereszt-ábrázolást, ám 10 évvel később az első keresztény császár – Nagy Konstantin – türelmi rendeletével érvényét vesztette ez a tilalom. Tehát a gúnyrajznak mindenképpen 313 előtt kellett keletkeznie.

(Szent Pál a 2 Kor 6,3 levélben arra helyezi a hangsúlyt, hogy senki se becsmérelhesse szolgálatát. Ezért kerüli ő maga is a botránkoztatást. Mennyire fontos ennek szem előtt tartása ma is, a papi pedofil-botrányok idején. NB. Az elvirai zsinat foglalta először írásba a papi nőtlenség kívánalmát!)

 

4./ Karl Marx a XIX. században írta egyik művében: „a vallás a nép ópiuma”. Ezt olyan értelemben vette, hogy amint az ópium eltereli a figyelmet pl. a fájdalomról, a vallás szerepe az, hogy a valós társadalmi bajokról elterelje az emberek figyelmét. Mondását Lenin is átvette.

Manapság inkább azt mondhatnók, hogy a kábítószer, a celebek és a szórakoztatás az, amely a meglévő társadalmi bajokról eltereli sokak figyelmét; az ópium lett a nép vallása.

 

5./ A Névszavában megjelent gúnyrajz mondata kire vonatkozik?

a./ Jézusra, aki a kereszten függ? Ebben az esetben mi lett volna Jézus „alapbetegsége”, ami keresztre juttatta?

b./ Müller Cecíliára? Ezzel azt akarja sejtetni, hogy a keresztény hit olyan „alapbetegség”, amely függőséget okoz? Milyen függőséget?

A gúnyrajz értelme nem világos. Az igazi cél világos: a hívő ember kigúnyolása.

A kereszten függőnek a válasza: Mt 5, 10-12 (olvasd el!)

 

 

AttachmentSize
gondolatok egy gúnyrajz fölött.odt31.74 KB