Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Evangéliumi radikalitás, 7. - 2015.02.16.

 1./ A Schönstatti Családmozgalom által létrehozott „Házaspárok útja” 16 stációs képe immár a farkasréti templom előcsarnokában is látható. A vasárnapi szentmisék után sok hívő hosszan szemlélte az Ozsvári Imri grafikusművésznő által megfestett képeket, melynek rövid és velős mondatai várhatóan sokak számára lesz lelki támasz és lelki útmutató. Hiteles útmutató, mert a házaspárok útja összeállítását a schönstatti családmozgalom házaspárjai saját tapasztalataik alapján végezték el.

     Miért tartom fontosnak a „házaspárok útját”? Azért, mert a földi élet zarándokútján járó ember sokféle útelágazással találkozik. Multikultúrális és plurális világunk egyaránt elfogadhatónak tartja a szingli életmódot, a homoszexuális életmódot és az úgymond hagyományos keresztény családmodellt. Sőt, nem csak elfogadhatónak, de egyenértékűnek állítja be a felsorolt életmódokat. Ha pedig egy állam alkotmánya a család alatt egy férfi és egy nő között létrejött életközösséget érti – miként Magyarország 2011-ben elfogadott alaptörvénye fogalmaz – azt rendszerint támadás éri, mondván, hogy diszkriminatív, és túl szűkre szabja a család fogalmát, mivelhogy egyesek szerint az azonos neműek együttélését is megilleti a család jogállása. A jogi csűrcsavarok helyett inkább az isteni kinyilatkoztatásra figyeljünk, mely szerint Isten megteremtette az embert, férfinak és nőnek teremtette, megáldotta őket és így szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá...” (vö. Ter 1,27-28) Vagyis Isten tervében az élet továbbadása szerepel, márpedig az életet csak egy férfi és egy nő  adhatja tovább, nem pedig az azonos neműek család-imitációja. Az isteni kinyilatkoztatás útmutatása szerint élő hívő ember azért nem tud mit kezdeni a napjainkban olyannyira erőltetett másféle „családmodellekkel”, mert azok nem képesek végrehajtani a teremtő Isten akaratát: „legyetek termékenyek és szaporodjatok”.
     A „házaspárok útja” azért értékes útjelző, mert az egyetlen biztos utat mutatja meg. Persze ez az út sem lehet más, mint a Jézus által említett „keskeny út, amely az életre vezet” - szemben a romlásba vezető széles úttal (Mt 7,14).
 
2./ Baudelaire-től kölcsönvett kifejezéssel – A Gonosz (romlás) virágai – azok a félresiklott életek, melyekről Paul Zulehner bécsi teológiai professzor is beszámol egyik könyvében. Statisztikák támasztják alá, hogy az apák fogyatékos jelenléte negatív tényezőt jelent az érintett gyermekek fejlődésének szempontjából. Az Egyesült Államokban apa nélküli családokból kerül ki
-       az otthonról elszökő és hajléktalan kiskorúak 90 %-a,
-       az összes fiatalkorú börtönlakó 85 %-a,
-       a kábítószerelvonó intézetekben felnövők 75 %-a,
-       a teherbe elő tinédzserek 71 %-a,
-       a tanulmányaikat idő előtt megszakítók 71 %-a,
-       az állami intézetekben élő fiatalok 70 %-a, és
-       a fiatalkorú öngyilkosok 63 %-a. 
Ezzel szemben áll viszont Tony Blair volt angol miniszterelnök megállapítása, miszerint egész életük során kiváltságos társadalmi helyzetben vannak azok a gyerekek, akiket mindkét szülőjük nevel. (vö. Zulehner: A gyermek a család szíve, 62.)
     Nos ezeket a gyerekeket – az ép családban, az apa és anya által nevelődött gyerekeket – az „Élet virágainak” mondhatnánk. Istennek tetsző élet csak ott fakadhat, ahol a Teremtő akaratát valósítják meg. Ha elfogadjuk – ha hisszük –, hogy Isten teremtette az embert, akkor azt is el kell fogadni, hogy az életet csak az ő tervei szerint lehet helyesen élni. Ez éppen olyan evidencia, mint az, hogy egy háztartási gépet a gyár instrukcióinak megfelelően használok. Ha az előírástól eltérően használom és a gép emiatt tönkremegy, még a jótállási garanciát is elveszítem. A létrejött kárért magamon kívül senkit és semmit nem vádolhatok.
 

3./ A fiatalok előtt ma sokféle útjelző tábla áll. Választhatják a szingli életet, választhatják az élettársi viszonyt, választhatják az azonos neművel való együttélést, és választhatják a szentségi házasság útját is. Ez utóbbit ma egyre kevesebben választják, valószínűleg azért, mert ennek van a legrosszabb híre. Tegyük hozzá, hogy a híreket manipulálják! A helyzet mégsem reménytelen! Immár évente megrendezik a házasság hetét, és templomunkban áll a házaspárok útja: az útjelző. Csak rá kell lépni erre a keskeny útra, amely az életre vezet. Radikális elköteleződéssel!