Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Engesztelő szentségimádás háborús időkben – 2022.06.02.

1./ Az embereknek Istennel kapcsolatos magatartása háromféle lehet: hűséges, közömbös és isten-tagadó. A hűségesek a vallásgyakorló hívek, akik életüket Isten tanítása szerint élik. Az istentagadók az ateisták, akik tudatosan úgy élnek és gondolkoznak, mintha Isten nem létezne. A mi ún. nyugati társadalmunkban legtöbben a közömbösök közé tartoznak. A közömbösség illúzió, érzékcsalódás, amely által azt hisszük, hogy ha nem gondolunk Istenre, akkor szabadabban élhetünk, mert nem kell igazodnunk az Ő akaratához.

A szereteten múlik, hogy ki melyik csoportba tartozik. Aki szereti Istent, az hűséges hozzá; hasonlóan a házastársakhoz: aki szereti házastársát, az hűséges lesz hozzá és a hűséget nem érzi rabságnak vagy a szabadság korlátozásának. Akiből hiányzik az istenszeretet, az közömbös iránta vagy tagadja a létét. De amikor valami csapás, próbatétel éri az embert, akkor a közömbös ember lázad Isten ellen, mondván: hol van az Isten, hogy ez megtörtént velem?

 

Az emberiség legnagyobb csapásai közé tartozik a háború, mely most itt dúl a szomszédunkban.

A háború a gonoszság vállalkozása, ördögi vállalkozás, mert a sátán gyűlöli az irgalmat, s örömét leli a pusztításban. A háború oka legtöbbször a gazdag és hatalmas országok telhetetlensége, hogy erőszakkal megszerezzék a gyengébb és szegényebb országok természeti kincseit. Hányszor teremtettek zűrzavart és káoszt, hányszor kényszerítettek embereket menekülésre. Mennyi szétszakított család van, mennyi vér folyik istentelen és embertelen vezetők miatt? A háborúban az ember nem számít. Az az ember, akinek van egy szerető apja, anyja, felesége vagy férje, akit gyermekek várnak haza, az az ember a háborúban nem érték többé, egyszerűen csak halálra szánt anyagnak számít, akárcsak egy halált hozó fegyver. A háború az eltüntetésnek és megsemmisítésnek a műve. A háború maga a barbárság.

 

„A borzalomnak ezen előszobáiban az Egyházat sem kímélik. El kell tűnnie vagy meg kell változtatnia igazságát és tanítását, hogy jobban lehetővé tegye egy határok nélküli vallás és egy új közmegegyezésen alapuló világi erkölcs megjelenését, amelynek már semmi köze a kinyilatkoztatott igazság alapvonatkozásaihoz, hiszen kétértelmű és tartalom nélküli.”

(Robert Sarah: A csönd ereje, 245. oldal)

 

2./ Ebben a helyzetben mit kell tennie az Istenhez hűséges kereszténynek? Engesztelő imádságban kell Istenhez fordulnia.

 

„A háborúk, az erőszak és a kegyetlenség átszövik Izrael egész történelmét. A régi időkben a túlélésért kellett küzdeni és legyőzni az ellenséget. Az Ószövetség számos erőszakos eseményt mutat, azonban az ószövetségi szentírás magasztalja az imádság összehasonlíthatatlan erejét. Miután a héberek kijöttek Egyiptomból és áthaladtak a pusztaságon, találkoztak az amalekitákkal, egy hatalmas edomita nomád törzzsel, amely Júdea déli részén élt. A Biblia szerint mindig üldözték a hébereket. A két nép közötti egyik ütközet folyamán Mózes bele akarja vonni Istent a csatába. Ő a legbiztosabb szövetséges. Mózes fölmegy a hegyre Áronnal és Húrral, hogy kérje az Eget. Amikor Mózes csöndben imádkozik két társától támogatva, akik két kezét tartják, hogy kitárva maradjanak napszálltáig, a héberek győznek. Viszont, amikor Mózes leengedi karjait, mert elfáradt, akkor az amalekiták győznek (vö. Kiv 17,8-16). Isten az imádság titkában teszi népét győztessé. Az ember ereje csak mulandó győzelmeket hoz.” (im. 254. old.)

 

„A háború borzalmával szemben nincs fontosabb válasz, mint az imádság. Az embernek csöndben Isten felé kell fordítania tekintetét, aki biztosan hagyja magát megérinteni könnyeink által. Az emberi küzdelem szükséges a rossz hatalmának megtörésére. Ám az imádság csöndje rejtett, de titokzatosan eredményes eszköz. Hogyan szűnt meg a Szovjetunió Gulagja? Szent II. János Pál és a Fatimai Szűzanya által a maga egészében támogatott Egyház imádsága révén. Az agyafúrt politikai stratégiák nem tudták legyőzni a marxista kommunizmust. Az imádság volt az utolsó szó. A rózsafüzér csöndje elérte az elgondolhatatlant, és a nyugati tábor igen meglepődött.

A zajos és követelőző ideológiai lázadástól távol hinnünk kell az imádság erejében. Az imádság és a csönd fogják megmenteni a világot.” (im. 258-259. old.)

 

 

3./ Máté evangéliumában olvasunk egy olyan vészjósló mondatot, melyet Jeruzsálem 70-ben bekövetkező pusztulására is lehet érteni, de vonatkoztatható a világ végét megelőző időkre is. Az is lehet, hogy egyszerre utal mindkettőre. A mondat így szól:

A gonoszság elhatalmasodásával sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.”

(Mt 24,12)

 

Igen, ma sok keresztényben kihűlt az istenszeretet. Szinte szemünk láttára ismétlődik meg az utolsó vacsora utáni jelenet, amikor Jézust elfogják, s a tanítványok – ide értve a mai keresztények sokaságát is – gyávaságból, vagy közömbösségből elhagyják a szomorúságtól roskadozó, és a Sátán csatlósaitól körülzárt Krisztust. Ma is vannak áruló Júdások, akik szentségtörően áldoznak, vagy éppen az ellenséghez pártolnak.

 

Ebben a történelmi helyzetben nagy szükség van az engesztelő imádságra. Örömmel értesülünk arról, hogy vannak olyan katolikusok – szerzetesek és laikus hívek – akik vállalják a Getszemáni kertben vigasztaló angyal szerepét. Lukács evangélista leírásában olvassuk, hogy Jézust a Getszemáni kertben halálfélelem kerítette hatalmába, és ekkor „megjelent neki az égből egy angyal és megerősítette.” (Lk 22,43) A mai időkben engesztelést vállaló hívek az angyal szerepét töltik be.

Az engesztelés megnyilvánulhat az engesztelő szándékkal végzett szentáldozásban; engesztelő szentségimádásban; a megtérésekért való áldozathozatal révén. Az engesztelésben megéljük a Krisztussal való egységünket; vigasztaljuk Őt, miként a Getszemáni kerti angyal.

 

Az engesztelésnek nagy hagyományai vannak a magyar történelemben. Szulejmán szultán mondta Szeged ostrománál, hogy a keresztények fegyvereitől nem fél, annál inkább imáiktól. Pontosan azokban az években erősödött fel az engesztelő lelkület a magyarság körében, amikor külső támadás fenyegetett. Ilyenek a tatárdúlás, a törökdúlás és a szovjetek által hozott „felszabadulás”. Ezeknek a válságos időknek megvoltak a maguk magyar szentjei.

 

A tatárdúlás idején Boldog Özséb a Pilis hegységében hozta létre az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat. Ennek a korszaknak legnagyobb engesztelő szentje Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla királyunk leánya, aki egész életét felajánlotta hazánkért.

 

A török megszállás, az ország három részre szakadása idején Pázmány Péter bíboros azt írta a nagyszombati bírónak: tegyen a városi tanáccsal oly rendelést, mellyel az Isten engeszteltessék, mert ha Isten nem könyörül rajtunk, félő, hogy az öröm siralomra fordul. Még a protestáns erdélyi fejedelmet, I. Rákóczi Györgyöt is arra buzdítja, hogy mindenekfelett Istent engesztelje, mert Istennek kedvét kell keresni mindenek előtt.

 

A szovjet megszállás évtizedeiben pedig többek között Mindszenty József bíboros hercegprímás volt az, aki példát mutatott az engesztelésben. A 30 évvel ezelőtt meghalt Kovacsics Mária Natália nővér kezdeményezésére hamarosan megépül Budapest XII. kerületében, a Normafa melletti Anna réten a Világ Királynője Engesztelő kápolna, annak emlékeztetőjéül, hogy a magyar nép kiváltságos hivatása az engesztelés.

 

Csatlakozzunk eleink engeszteléséhez a magunk imádságával, áldozathozatalával, mert csak az imádság tudja megmenteni a világot.

 

4./ Pünkösd hétfőjén Ferenc pápa rendelete folytán Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapot üljük.

A kereszten haldokló Jézus anyául adta őt János apostolnak, és az egész Egyháznak e szavakkal:

„Íme, a te anyád” (Jn 19,27).

Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat? Fiának mennybemenetele után Szűz Mária imádságaival segíti a fiatal Egyházat. Mennybevétele után is folytatja a közbenjárást gyermekeiért, mindenki számára a hit és a szeretet példaképe, és üdvös hatással van rájuk, mely hatás Krisztus érdemeinek túláradásából fakad. A hívők a rájuk váró föltámadás előképét és elővételezését látják benne, és úgy hívják segítségül, mint szószólót, segítőt, oltalmazót, közvetítőt.

 

5./ ÉNEK - Bárdos Lajos-dr. Dienes Valéria: Világnak királyné asszonya

 

    Világnak királyné asszonya,                                        Bűneink éjjelén el ne hagyj, 

    Költözzél szívünkbe, Szűzanya,                                  Esengve kérünk, mert tiszta vagy!

    Oldozd meg szívünkön bűneink láncát,                      Bűnbánat ostoroz kerget tehozzád,

    Szüntesd a gyűlölet sátáni táncát,                               Ne sírjon érettünk szép könnyes orcád,

    Mária, Nagyasszony, Magyarok Anyja,                      Mária, Nagyasszony, Magyarok Anyja,

    Világnak hatalmas királynéja.                                     Világnak hatalmas királynéja.

 

                                                  Vezeklő szívünket meg ne vesd,

                                                  Jézushoz bennünket elvezess,

                                                  Szent kezed fogja meg roskadó vállunk,

                                                  Míg Fiad Szívében hazatalálunk,

                                                  Mária, Nagyasszony, Magyarok Anyja,

                                                  Világnak hatalmas királynéja.

 

 

 

AttachmentSize
Szentségimádás Farkasréten, 2022-06-02.odt33.44 KB
Világnak királyné asszonya.pdf397.4 KB