Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Boldogságok, 7. - 2020.05.25. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Mt 5, 7)

 

Előzetes megjegyzés:

Az irgalmasságról Jézus közvetlenül az igazságosság után beszél, s ez nem véletlen. Az igazság és az irgalmasság, annyira összetartoznak, hogy egyik a másikat kiegészíti. Mert az igazság irgalmasság nélkül kegyetlenség, az irgalmasság meg igazságosság nélkül gyöngeség. Azért az igazság után az irgalmasságról beszél Jézus.

 

1./ Mit jelent ez a szó: irgalmas?

Diákkorom lovagregényeiben – pl. Walter Scott: Ivanhoe – olvastam olyan esetről, hogy az élet-halálra menő küzdelemben a legyőzött lovag így könyörgött életéért: „irgalmazz életemnek” - mire a győztes így felelt: „Istennél az irgalom!” - és leszúrta ellenfelét. A vallásos középkorban játszódó összecsapások korhűen tükrözték azt a gondolkodásmódot, mely komolyan hitt Isten irgalmában akkor is, amikor emberek részéről csak kegyetlenségre számíthatott. A mai Istentől elrugaszkodott korunkban nehéz elképzelni, hogy pl. drogbandák egymás közti leszámolásánál a gengszterek ezt mondanák az életéért könyörgőnek: „Istennél az irgalom!”

 

Irgalmatlan, kegyetlen világunkban az irgalom kifejezéssel a közbeszédben alig találkozunk, leginkább egyházi nyelvezetben fordul elő: pl. „Uram, irgalmazz!” - énekeljük a szentmisében; „Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre.” - imádkozza a pap a szentmise bűnbánati részében. A Bibliában igen gyakran találkozunk az irgalmasság kifejezésével.

 

Az irgalom mindenekelőtt a szeretet megnyilvánulása. Az előbb említett lovagi történetekben a legyőzött az „irgalmazz!” kéréssel arra akarta kérni ellenfelét, hogy legyen megbocsátó, elnéző vele szemben – vagyis gyakorolja vele szemben a megbocsátó szeretetet. Az irgalom a szeretet körébe tartozik. „Irgalmasnak mondjuk a résztvevő szívűt. Aki másnak a baját sajátjának tekinti, és másnak a szerencsétlenségét, mint a magáét, fájlalja.” (Szent Remigius, V-VI. szd.)

 

Jézusnak az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédének (Lk 10, 25-37) ez a lényeges mondanivalója. A megsebesített, kifosztott emberen végül az ellenséges nép tagja, egy szamaritánus segít. Az ellenség segít tehát a bajba jutott emberen, mégpedig úgy, hogy szálláshelyet és ápolást biztosít számára, azaz mindenestől magára vállalja megsegítését.

 

A mi korunkban is előfordul, hogy közlekedési balesetben valaki megsérül. Ilyenkor a baleset okozójának, ill. az arra járónak kötelessége segítséget hívni; ha nem teszi, cserbenhagyás vétsége miatt felelősségre vonják. Az irgalmasság gyakorlása tehát ma sem ismeretlen, legfeljebb ezt a kifejezést nem használjuk a közéletben.

 

Jézusnak az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéde arra tanít bennünket, hogy a segítőkész szeretetnek egyetemesnek kell lennie, ennek köréből senkit sem szabad kirekeszteni. A segítőkész szeretet gyakorlására egyébként számos lehetőség nyílik. Nemcsak a szegényeket kell rászorulónak tekintenünk, hanem az öregeket, betegeket, magányosokat is. Sokszor válnak rászorulókká a fiatal, kisgyermekes családok is, ahol igen nagy segítséget jelent adott körülmények között, ha valaki magára vállalja pár órára vagy rendszeresebben is a gyermekek felügyeletét. (Nem csak pénzért lehet bébiszitterséget vállalni!) A vendégszeretetnek is nagyon sok lehetősége van, hiszen ma mindenki szívesen járja a világot, és így mindenkinek nagyon jólesik, ha idegen körülmények között könnyen talál szállást és vendégszerető házigazdát. Ezek a tapasztalatok másokat is rávezethetnek arra a felismerésre, hogy milyen nagy emberi érték a segítőkész jó szándék – az irgalmasság.

Nagyon fontos, hogy az egyházközségek arculatán is kirajzolódjon a szeretetszolgálat gyakorlati formáira való törekvés. Az előbb említett segítési lehetőségeket egy egyházközség keretében is fel lehet használni. Bár az állam szervezett formában sokféle segítséget nyújt a rászorulóknak (beteggyógyítás, öregek ellátása stb.), ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne bőséges alkalom a segítő szeretet gyakorlására. A mostani koronavírus-járvány alatt is bőven volt alkalom a segítőkész szeretetet – az irgalmasság – gyakorlására.

 

2./ Miért fontos az irgalmasság gyakorlása?

Jézus az utolsó ítéletről szólva (Mt 25, 31-46) arról beszélt, hogy Isten az irgalmasság testi és lelki cselekedetei alapján ítéli meg az embereket. Jézus tanítása az akkori társadalmi körülményekre utal: éhezők etetése, szomjas emberek ivóvízzel való ellátása, hiányosan ruházkodóknak felruházása, foglyok kiváltása, halottak eltemetése. Mindezek az irgalmasság testi cselekedetei a mi körülményeink között igen ritkán fordulnak elő; de hajléktalanok vagy migránsok esetében mi is találkozhatunk az irgalmasság gyakorlásának lehetőségével – és nem csak a hivatásos segélyszervezetek, pl. Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat stb.

 

Az irgalmasság lelki cselekedetei ma is időszerűek: a tudatlanok tanítása, ingadozók, habozók jó tanáccsal való ellátása, szomorúak vigasztalása, bűnösök megintése, sértések megbocsátása, mások türelmes elviselése, élőkért és holtakért végzett imádság. Ez utóbbira szólít minden este a templomokban megszólaló lélekharang, aminek időtartama alatt elmondunk egy Miatyánkot és Üdvözlégyet, valamint a fohászt: Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik. Az elhunytakért bemutatott szentmise, a tisztítótűzben szenvedőkért mondott imádság, szentmise szintén az irgalmasság lelki cselekedetei közé tartozik.

(vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 292-295)

 

3./ Miért legyek irgalmas?

Jézus kijelentése ad választ: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36)

Az irgalmasság Isten egyik tulajdonsága. Jézus Isten irgalmasságáról több példabeszédben tanított: az irgalmas szamaritánus (Lk 10,25-37); a tékozló fiú (Lk15,11-32); a dúsgazdagról és a szegény Lázárról (Lk 16,19-31).

 

Isten irgalmasságának legszebb megnyilvánulása, hogy elküldte fiát, Jézust az emberiség megváltására. Jézus azért jött, hogy hirdesse és megvalósítsa Isten irgalmasságát, ezért mondta: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” (Mt 9,12-13)

 

4./ Mi lesz az irgalmasságom jutalma?

Jézus az irgalmasoknak azt ígérte, hogy ők is irgalmat nyernek. Ez annyit jelent, hogy biztosítva lesz az üdvösségük. A keresztény, aki bármilyen kis irgalmat is gyakorolt – pl. az őt megsértőnek megbocsátott – örökké énekelni fogja Isten irgalmát. Ahogy a 88. zsoltár mondja: „Az Úr irgalmáról éneklek örökkön örökké.” (dr. Verbényi István kanonok, egykori szemináriumi prefektus, a musica sacra és liturgia tanára sírján ez a zsoltáridézet olvasható a farkasréti temetőben.)

 

Néhány egyházatya az irgalmasság jutalmáról:

„Úgy látszik, egyforma visszafizetést ígér az irgalmasoknak. Csakhogy sokkal többet ád. Hiszen össze sem hasonlítható az ember irgalmassága az Isten irgalmasságával.” (Aranyszájú Szent János)

„Annyira örül Isten a mi jóttevő szándékunknak, hogy irgalmasságát csak az irgalmasoknak ígérte meg.” (Szent Hiláriusz)

„Azért méltán adja irgalmát az irgalmasoknak, és többet nyújt nekik, mint amit megérdemelnek. Mert miként többet vesz az, aki jóllakáson túl is eszik; úgy nagyobb az irgalmasok dicsősége is az előzőkénél.” (Glossa)

 

 

AttachmentSize
Boldogságok, 2020-05-25.odt31.9 KB