Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

„Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!” - 2012.02.03.

 

1./ Babits Mihály Balázsolás c. versét 1937. nyarán írta, amikor már tudta, hogy a gégéjében lévő daganat okozza a nehéz légzést. Költeményében megfogalmazza fizikai szenvedéseit: gégéje egyre „szűkül”, levegője „egyre fogy”, tüdeje „zihál”, valami „fojtogatja” torkát. A versből az is látszik, hogy tudatosan készül a műtétre: „már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet olyan megadón hajtottam gyertyáid közé”. Valóban így volt: az1938. február 10-én végzett gégeműtétje előtt a városmajori templomban Balázs-áldást kapott és megáldozott. Fejét megadóan hajtotta a két keresztbe tett gyertya közé, miközben a pap a Balázs-áldás szövegét mondta: Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárása szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a + Fiú és a Szentlélek.
     Babits Mihály hosszú szenvedés után végül 1941. augusztus 4-én meghalt a budapesti Siesta Szanatóriumban (ma Országos Onkológiai Intézet). Nem segített rajta Szent Balázs? A kérdés nem olyan egyszerű, hogy egy rövid „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszolhatnánk.

 

2./ Szent Balázs vértanúhoz – az ismert Balázs-áldás imádságával – csak a XVI. szd-tól fordulnak a hívő emberek. A 316-ban lefejezett sebastei püspök – aki korábban orvos volt – a siralomházban meggyógyított egy halszálkát nyelt gyermeket, s ennek emlékére kérik mindmáig a vértanú közbenjárását mindenféle torokbajban. Templomainkban Balázs napján és azt követő vasárnap jóval többen jönnek szentmisére, hogy utána fejüket két keresztbe tett gyertya közé hajtva Balázs-áldásban részesüljenek. Anselm Grün bencés szerzetes írja, hogy Tanzániában sok muzulmán is tolong február 3-án, Szent Balázs napján a katolikus templomban, hogy ők is megkaphassák a Balázs-áldást. A betegség, amely nem válogat katolikus vagy muzulmán között, arra indítja a vallásos embert, hogy Isten segítségét kérje.
     Nem csak fizikai betegség esetén fordulhatunk Istenhez segítségért. Anselm Grün felhívja a figyelmünket a pszichoszomatikus jelenségekre. Az izgalom vagy félelem – mint lelki jelenség – kiválthat testi (szomatikus) tüneteket is. Félelem és szorongás sok mindentől lehet: félelem a kudarctól, vagy mások ítélkezésétől; félelem a betegségtől és a magánytól; félelem a munkanélküliségtől és a szégyenben maradástól stb. Ilyenkor szoktuk kifejezni magunkat a pszichoszomatikus összefüggésre utaló kifejezésekkel: félelem szorongatja a torkomat, vagy gombóc van a torkomban. Vagyis kinek a daganat miatt szűkül össze a torka, kinek meg a félelem miatt. Nyilvánvalóan ez utóbbi a gyakoribb. Minden esetben indokolt lehet Szent Balázs közbenjárását kérni. Vajon segít nekünk Szent Balázs? - kérdezhetjük.

 

3./ Régi megfigyelés, hogy az anyai szeretet „csodákra” képes. Kereszteléseknél fordul elő, hogy a csecsemő vigasztalanul sír; a boldog keresztszülő hiába próbálja elcsitítani, de amikor visszaadja a  picit az anyának, a gyerek mindjárt megnyugszik. Nagyobbacska gyereknél is megtörténik hasonló: a gyerek elesik, könnyeket ontva teli torokból sír, de amikor az anya megsimogatja fájó testrészét vagy megcsókolja, egyszeriben elapadnak a könnycsatornák. Miért? Azért, mert az anyai szeretet a biztonságot közvetíti számára. Érzi és tudja, hogy most már nincs egyedül a fájdalmával, hanem az anya – aki számára a legfontosabb – osztozik vele. Lehet, hogy a fájdalom még nem múlik el azonnal, de pszichésen megnyugszik.
     Hasonló történik a Balázs-áldásnál is. Babits Mihályhoz hasonlóan megadóan hajtjuk fejünket a keresztbe tett két égő gyertya közé, s ebben a gesztusban benne van az, amit gyermekként oly gyakran tettünk: átadtuk fájdalmunkat a minket vigasztaló anyának. Abban a pillanatban, amikor átadjuk félelmeinket-fájdalmainkat az anyának, vagy gondviselő Istenünknek –  megnyugszunk. Attól a pillanattól fogva már nem vagyunk egyedül a félelmünkkel-fájdalmunkkal, hanem rábízzuk magunkat a Szeretetre.
     A gégerákban szenvedő, műtét előtt álló Babits Mihály Szent Balázs közbenjárását kérte: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!” Tény, hogy a költő három év múlva meghalt. Kérése mégsem volt hiábavaló. Balázsban egy rokon-lélekre talált, aki már ismerte a „vér ízét”,  akin keresztül  megérintette őt az isteni szeretet, s aki segített eloszlatni a félelem torokszorítását.