Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

„Minden forrásom belőled fakad”, 5. - 2020.01.13.

1./ A két pápa c. filmet sok katolikus megnézte – és meg fogja még nézni. Akik már látták, megoszló véleményük volt róla: egyeseknek tetszett, másoknak nem. Ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen egy alkotás – legyen az képzőművészeti, zenei, irodalmi, vagy filmalkotás – természetesen megosztja a nézőket és hallgatókat. Általában így vagyunk sok mindennel, még az ételekkel is: egyikünk szereti, másikunk nem szereti ugyanazt az ételt. Ugyebár ezen nem szoktunk összeveszni; ezért az említett film különböző fogadtatásán sem kell vitatkozni.

A filmről hallott különböző vélemények, tetszések vagy nem tetszések meghallgatása után úgy döntöttem, hogy ezt a filmet három szempont miatt nem fogom megnézni.

Először azért, mert egy történelmi esemény, vagy személy megítéléséhez – így a két élő pápa értékeléséhez – történelmi távlatra van szükség, ami bizony több évtizedet jelenthet.

Másodszor eszembe jut egykori szemináriumi spirituálisunk, dr. Szendi József (1921-2017) – későbbi veszprémi érsek – sokszor hallott bölcs mondása: az összehasonlítás a sátántól van. Az ördög - görögül diabolosz - név jelentése: szétdobáló, viszályt keltő, megosztó, vádaskodó, félrevezető. Minden válás, szakadás mögött az ördög manipulációja rejlik; gondoljunk csak a házassági válásokra, ahol számos esetben jelenik meg az összehasonlítás egy harmadik személlyel.

Harmadszor azért sem fogom megnézni a filmet, mert nem akarom általa befolyásoltatni magamat. XVI. Benedek pápa mondta a médiáról: „Napjainkban a tömegkommunikáció sajátos szerepet tölt be a kultúra világában. Közismert, hogy nemcsak informálja az embereket, de formálja is azok gondolkodását, akikhez szól.”

Igen fontos megkülönböztetni a latin eredetű informál szó tartalmát a performál szó tartalmától. Informálás alatt azt értjük, hogy új ismeretet viszünk bele a másik emberbe; performálás alatt pedig azt értjük, hogy átalakítom a másik gondolkodását. Hasonlattal megvilágítva: nyugtatömböknél találkozunk perforált lapokkal, amelyet könnyen ki tudunk tépni, mert át van lyuggatva, míg a másolati példány lyuggatás nélküli és a tömbben marad. A média úgy hat az információ befogadójára, hogy közben performálja, azaz átalakítja a gondolkodását. A valóságban igen nehéz – ha egyáltalán lehetséges – intaktnak maradni az információ befolyásától. Az információ – miként XVI. Benedek pápa mondta – formál is bennünket.

 

2./ „Kutyaharapás szőrével” - mondja a közmondás, ami azt jelenti a hasonlót hasonlóval kell kezelni. Jelen esetben azt értem ez alatt, hogy a média performálását egy másik performálással kell ellensúlyozni. A keresztény ember engedi, hogy őt az isteni tanítás, illetve az isteni tanítás szerint élt szentek példája alakítsa. Másképpen mondva: a keresztény ember engedi, hogy Isten performálja őt.

Ez nem tesz bennünket magatehetetlen bábbá, aki elveszti önállóságát és szabadságát. Isten nem veszi vissza az embernek adott legfőbb ajándékát, a szabad akaratot.

Egy példával szeretném érthetőbbé tenni. Karácsonykor egy karácsonyfára akasztható emléklapot kaptam Ozsváriné Ramocsai Imri grafikusművésztől, a több településen is felállított – így a farkasréti templomban is látható – Házaspárok útja képsorozat alkotójától. Kartonpapírra festve a gyermek Jézus karjában tartó Szűz Máriát ábrázolta a művésznő. A kép úgy készült, hogy előbb perforálva kirajzolta a kifestendő alakokat - nyilván több papírlapot egyszerre kilyuggatott - majd egyenként szépen kifestette.

A gyönyörű kép technikája mintha a Teremtő munkáját is ábrázolná. A Teremtő Isten performál minket oly módon, hogy elküldte hozzánk Fiát, aki gyermekként jött közénk, majd leélt egy emberi életet, példát adva ezzel az Istennek tetsző életmódra. Jézusban mintegy előrajzolta minden ember számára, miként élje le életét. Amint a perforált papírlap kifestése már egyedi munkát igényelt, úgy a Teremtő által elvárt élet megvalósítása is kinek-kinek testre szabott feladata.

Jézus megkeresztelkedésének ünnepén Máté evangéliumból azt hallottuk, hogy amikor Jézus feljött a Jordán folyóból a partra, az égből az Atya szózata hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” (Mt 3,17)

Ha engedjük, hogy a Teremtő performáljon bennünket, s életünket Isten akaratához igazítjuk, akkor minden reményünk megvan arra, hogy életünk végén mi is a Teremtő elismerését halljuk.

 

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-01-13.odt30.4 KB