Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

„Az erő a gyöngeségben nyílvánul meg a maga teljességében” (2 Kor 12,9) – 2012.06.22.

1./ Morus Szent Tamás (1478-1535) élete igazolja Pál apostol mondatának igazát. VIII. Henrik angol király a rettegett börtönbe – a Towerba - zárta korábbi lordkancellárját, amiért nem volt hajlandó elismerni őt az angol egyház fejének, és nem volt hajlandó elfogadni a királynak Boleyn Annával történt második házasságát. A közelmúltban a TV-ben bemutatott Tudorok c. filmsorozat bőven beszámolt VIII. Henrik hat házasságáról, erről ezért most nem érdemes szólni. Tény, hogy a pápa által érvénytelennek mondott házasságok miatt a király bosszúból szakított a pápával, létrehozta az anglikán egyházat, melynek ő maga lett a feje, és aki ezt nem fogadta el, azokat lefejeztette. Így lett vértanú többek között Fisher János bíboros és barátja Morus Tamás is. Mindkettőjüket pontosan 400 évvel haláluk után, 1935-ben szentté avatta az egyház. Morus Szent Tamás – aki kiváló képességű jogász volt – az ügyvédek védőszentje, 2000-ben pedig Boldog II. János Pál pápa döntésével a kormányzók és politikusok védőszentje lett.

     Morus Szent Tamás az erkölcsi szilárdság megtestesítőjeként ragyog napjainkban. Az angol Robert Bolt Morus Tamásról írt színművét – Kinek se nap, se szél – Európa-szerte játszották, még a kommunista Magyarországon is bemutathatták. Az angol író forgatókönyvére filmet is készítettek – Egy ember az örökkévalóságnak – mely valóságos Oscar-esőt eredményezett. Robert Bolt így ír az erkölcsi szilárdság hatalmas hőséről, Morus Szent Tamásról: „Mivel valóban azt látjuk, hogy a kapzsiság, harag, irigység, gőg, tunyaság, bujaság és lustaság rendszerint sokkal több hasznot hajt az alázatnál, tisztaságnál, szilárdságnál, igazságosságnál és okosságnál, és ahhoz, hogy valaki egyáltalán ember maradhasson, választania kell... és akkor talán muszáj, hogy kitartsunk egy kicsit – még azzal a kockázattal is, hogy hősök leszünk.”
     Morus Szent Tamás – aki ifjú korában éveken át kolostorban élt, mert karthauzi szerzetes akart lenni, de végül mégis megházasodott és négy gyermeket nevelt fel – a Tower félelmetes börtönében nem zúgolódott az őt ért igazságtalanság miatt, hanem fogságát úgy fogta fel, mint Isten küldte alkalmat a szemlélődő életre. Nem ingott meg a hitében. „Úgy halok meg, mint a király hű szolgája. De mindenekelőtt Isten szolgája vagyok.” - mondta. Nem volt benne bosszúszomj a király ellen. Sorsát valami utánozhatatlan emelkedettséggel a biblia József sorsához hasonlította és ezt írta:
„Józsefnek testvérei sohasem használhattak volna annyit szeretetükkel, mint amennyit használtak gonoszságukkal és gyűlöletükkel.” A bibliai József sorsa azonban nem csak Morus Szent Tamásra hatott, hanem kiváló festőnkre – Ferenczy Károlyra – és kiváló költőnkre – Weöres Sándorra – is.
2./ Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei c. festményét láthatjuk a Magyar Nemzeti Galériában. A hatalmas képet vízszintesen kétfelé lehet osztani: alul a siralmas jelen, ahogy egy tehetetlen fiatalemberen túladnak tulajdon testvérei; felül a még nyomasztóbb jövő, ami vár rá, buckás-gödrös, pálmátlan sivatag – ahogy Weöres Sándor mondja, hasonló című versében. A testvérek, és a Józsefet megvásárló kupecek alakjait szinte meg sem lehet különböztetni egymástól. Hiába próbáltam megszámolni József testvéreit, az egyformán közömbös arcok nem engedik a megkülönböztetést a testvérek és az egyébként velük ellenséges néphez tartozó kupecek között. A József elleni gyűlölet eggyé formálta a testvéreket és a midianita-izmaelita kereskedőket. Ebben a sötét és gonosz társaságban József kitűnik fehér bőrével és fénytől sugárzó homlokával. József arcvonásaiban a festő legidősebb fiát – Valért – lehet felismerni. Ferenczy Károly fiaként szerette József alakját, illetve az erkölcsi tisztaságot. A mesterművet néző múzeumlátogató pedig azonosul azzal a tisztasággal, ártatlansággal, amely József amúgy erőtlenséget sugárzó testtartása megformáz.

     Pál apostol mondata jut eszembe: „Az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében” (2 Kor 12,9) Igen, az emberi kiszolgáltatottságban, gyöngeségben mutatkozik meg Isten ereje. Morus Szent Tamást a Tower börtöne annyira legyengítette, hogy csak támogatással tudott felmenni a vérpadra. A bibliai József személyében mindazok gyengeségét láthatjuk, akiket egy politikai terror, vagy a napjainkban dívó erkölcstelenség diktatúrája megaláz. A bibliai József vakítóan tiszta alakjában a hitük és valláserkölcsi felfogásuk miatt megcsúfolt fiatalokat láthatjuk, akik a bűnös emberek gyűrűje vesz körül. Végtelenül gyengének érzik magukat ebben a világban. De „az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében” - halljuk Pál apostol szavait. Igen, az emberi gyöngeségben mutatkozik meg az Isten ereje, mely az erkölcsi győzelem magaslatára tudta segíteni Morus Szent Tamást és minden szilárd hitű keresztényt.