Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

ÜDVÖZLÉGY MÁRIA elmélkedések gyermekeknek és szülőknek 2020. húsvéti időre

Bevezető

 

- A Miatyánk imádságot Jézus tanította meg nekünk. Vajon az Üdvözlégyet – mely szintén alapvető imádságunk – ki fogalmazta meg, és mikor? …

 

Lukács evangéliumában olvasunk a legtöbbet Szűz Máriáról – ezért Lukácsot a Szűzanya „festőjének” szokták mondani, bár nem ecsettel, hanem írásával „festette le” Máriát. Nála olvassuk:

 

„Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (Lk 1, 26-28)

Az Üdvözlégy Mária imádsággal tehát Isten ajándékozta meg az emberiséget Gábor főangyal által. Az evangélista által leírt szöveget imádkozni azonban csak a XIII. században kezdték, a ferences és domonkos szerzetesek buzgólkodása révén. A domonkosok tanították meg a rózsafüzér imádságot is, amelyben 53 Üdvözlégyet mondunk el. Fontos tudni, hogy akkor még csak a ma ismert imának az első mondatát mondták, vagyis azt, amit Gábor főangyal mondott Máriának. (lásd fentebb) A második mondatát IV. Orbán pápa (1261-1264) tette hozzá: „És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.” Ez a mondat is Lukács evangéliumában olvasható: Erzsébet mondja az őt meglátogató Máriának (Lk 1,42). A XV. században egyházi írók újabb bővítéssel egészítették ki a szöveget: „Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért.” A „most és halálunk óráján” szavakat pedig a kor híres magyar hitszónoka, Boldog Temesvári Pelbárt ferences atya fűzte hozzá. Így állt össze a ma ismert Üdvözlégy Mária imádság.

 

Ezt a szép Mária-imát „angyali üdvözlet”-nek is szoktuk nevezni, mivel Gábor angyal üdvözlő szavaival kezdődik. (vö. Verebélyi J. Pál: Üdvözlégy Mária, 77-81)

 

- Gábor angyal Isten „szócsövének” vagy „szóvivőjének” tekinthető?

 

Igen. Most, a járvány idején a mentőszolgálat szóvivője naponta szól hozzánk és tájékoztat a védekezés feladatairól. Ez fontos ügy. Ám az emberiség legfontosabb ügye a bűntől való megváltás volt. Isten a Megváltó eljöveteléről többször adott tájékoztatást. Ezek egyike Izajás próféta jövendölése, mely szerint egy „szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi el”, s e név jelentése: velünk az Isten (Iz 7,14). A jövendölés teljesedésére majdnem 800 évet kellett várni. Ekkor – több mint kétezer évvel ezelőtt – Isten Gábor angyalt küldte egy názáreti szűzhöz, Máriához, hogy közölje vele az örömhírt: Isten őt választotta ki arra, hogy a Messiás édesanyja legyen.

Az Üdvözlégy imádság Gábor angyal és Erzsébet köszöntőjével kezdődik. Nézzük sorban.

 

1./ Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. (Lk 1,28)

 

- Amikor belépünk valahová, így köszönünk: jó napot kívánok! Nekünk furcsa az angyal köszöntése: „Üdvözlégy!”

 

Jézus korában ez éppen olyan általánosan használt köszöntés, volt, mint napjainkban a „jó napot kívánok”. A római császárt így köszöntötték: Ave caesar! (ejtsd: áve cézár); ami magyarul ezt jelenti: Üdvözlégy cézár (császár)! Mondható így is: légy üdvözölve, császár!

Leveleinket is ezzel a köszöntéssel fejezzük be: üdvözlettel…

Gábor angyal köszöntése tehát megfelelt az akkori udvariassági szokásoknak.

- Mit jelent a köszöntés másik része: „az Úr van veled!”

 

Ez sem ismeretlen nekünk, magyaroknak, hiszen a vendég érkezésekor azt mondjuk: Isten hozott; búcsúzáskor pedig: Isten veled! Azt kívánjuk ezzel, hogy az Isten legyen veled.

Gábor angyal azonban nem óhajtást és kívánságot fogalmaz meg, hanem tényként állapítja meg, hogy „az Úr veled van”, Mária. Ez azt is jelenti, hogy az Úr benned van.

A szentmisében a pap kívánságként mondja: az Úr legyen veletek! Kívánságként és nem tényként.

 

- Miért mondja Gábor angyal tényként, hogy az Úr veled van?

 

Azért, hogy megnyugtassa Máriát. Az ószövetség idején elterjedt vélemény volt, hogy aki meglátja Isten angyalát, az nem élheti túl, meghal (Bir 13,22). Gábor angyal megnyugtatja Máriát, hogy nem fog meghalni, mert az Úr vele van. Sőt, Máriát egy hatalmas dicsérettel illeti: „kegyelemmel teljes”-nek mondja.

 

- Mit jelent az, hogy „kegyelemmel teljes”?

 

Ha valakiről az mondod, hogy „jó gyerek”, akkor ez többféle jó tulajdonságnak az összefoglalása. A „jó gyerek” fogalmába beletartozik pl. hogy engedelmes, jószívű, segítőkész, szorgalmas, stb. A jó gyereket mindenki kedveli.

Az ószövetségi Bibliában egy helyen arról olvasunk, hogy Gábor angyal megjelenik Dánielnek, és így szólítja meg: „kedvelt férfiú vagy” Isten előtt (Dán 9,23). Máriát – mint olvassuk Máté evangéliumában – pedig „kegyelemmel teljes”-nek szólítja meg. Mária kegyelemmel teljes, azaz kedvelt volt Isten előtt.

 

- Miért volt kedvelt, azaz kegyelemmel teljes Mária?

 

Két oknál fogva. Egyrészt Mária bűntelen volt. Isten megóvta Máriát az áteredő bűntől, amelyet minden ember örököl Ádám és Éva bűnbeesése óta. Mária természete mentes volt a rosszra való hajlamtól is, és ezért egész életében nem követett el személyes bűnt. Mária fogantatásának (emberi létének) első pillanatától mentes volt a bűn szeplőjétől. Másrészt életének próbatételei során megmutatkoztak erényei: hite, engedelmessége, alázata, tisztasága, buzgósága, áhítatos lelkülete. E sokféle jóságát egyetlen szóval így jellemezzük: kegyelemmel teljes volt.

Istennek kedve telt benne, mert szent volt.

 

2./ Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. (Lk 1,42)

 

- Gábor angyal köszöntője után Mária méhében gyermeket fogant. Ezután elment rokonához, Erzsébethez, aki szintén gyermeket várt. Amikor Mária belépett nagynénjéhez, Erzsébet így köszöntötte Máriát: „áldott vagy”. Mit jelent „áldottnak” lenni?

 

Máriát először Gábor angyal nevezi áldottnak, sőt annak legmagasabb fokával illeti: „áldottabb vagy minden asszonynál” (Lk 1,28). Erzsébet megismétli az angyal kijelentését: „Áldott vagy te az asszonyok között.” Ezután, mintha valakinek a „miért” kérdésre felelne, hozzáteszi: „és áldott a te méhednek gyümölcse” (Lk 1,42).

A szentírás ezzel az „és” kötőszóval válaszol arra a kérdésre, hogy miért áldott Mária: méhének gyümölcse, azaz Jézus miatt áldott.

Az áldott szó a tisztelet kifejezője. Mária nem csak áldott, hanem a „legáldottabb az asszonyok között”, ezért Máriát „hüperdulia”, minden más szentet megelőző tisztelet illet meg. Jézust viszont imádat illeti. (A szentmisében a szentek között elsőnek Szűz Máriát említjük, utána mindjárt Szent Józsefet – akit „protodulia” illet meg. Máriát mindenki mást megelőző hüperdulia, Józsefet pedig elsődleges tisztelet illet meg.)

Az egyik legősibb Mária-antifóna – a Salve Regina – is együtt említi Máriát, és áldott Fiát: Jézust.

 

Irgalmas Szűzanyánk, királynőnk, üdvözlégy, Légy kegyes szószólónk, fordítsd felénk szemed.

Áldunk Téged, élet, édesség, reménység. S mutasd meg majd nékünk áldott Egyszülötted.

Kik Éva bűnéért száműzésben élünk, Ó irgalmas, édes, kegyes Szűz Mária,

E siralomvölgyből könnyek között kérünk. Ó irgalmas, édes, kegyes Szűz Mária.

(SzVU 208)

 

- Miért mondják a gyermeket váró kismamára, hogy „áldott állapotban” van?

 

A gyermeket váró édesanyát/kismamát többféleképpen szokták nevezni: terhes anya, várandós anya, áldott állapotban lévő anya. Ez utóbbi a legszebb elnevezés, mert kifejezi azt, hogy a gyermek nem „teher”, hanem Isten „áldása”. A magyar nyelv szép kifejezése a „gyermekáldás”. Aki a gyermeket Isten áldásának tekinti, az az anyát is tisztelni fogja, mert Isten gyermekkel áldotta meg, egy új életet bízott rá. Az ember egyik legnagyobb megtiszteltetése, hogy életet adhat egy gyermeknek. A szülők így Isten teremtő munkájának folytatói lesznek.

 

3./ Asszonyunk, Szűz Mária Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért

 

- Ezt a fohászt miért csak a XIII. században kapcsolták az Üdvözlégy imádsághoz?

 

Sok évszázadnak kellett eltelnie, mialatt a kereszténység megtapasztalta Mária közbenjáró szerepét. A Máriáról szóló teológiai tanítás megfogalmazása is évszázadokba, sőt évezredekbe került. Az első Máriáról szóló hittételt (dogmát) például 431-ben hirdette ki az efezusi zsinat: Szűz Mária, Isten Anyja; a negyediket pedig 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa: Mária mennybevétele.

Régi mondás, és igaz: Isten malmai lassan őrölnek.

 

- Honnan tudhatjuk, hogy Mária imádkozik, közbenjár értünk? Van erről valamilyen dokumentum?

 

Igen van, mégpedig a Szentírás. Szent János evangéliumában olvasunk a kánai borcsodáról (Jn 2,1-12). Amikor a lakodalomban fogytán volt a bor, Mária közbenjárt a háziak érdekében, s Jézus a hat nagy kőkorsóban lévő vizet borrá változtatta, megmentve ezzel őket a szégyentől.

Mária élete alkonyán is imádkozó Szűznek mutatkozik. Az apostolok ugyanis „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” - olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben (1,14). Az Egyház születésekor, de a mi korunkban is észre kell vennünk az imádkozó Mária jelenlétét, aki noha felvétetett a mennybe, most sem hagy fel közbenjáró és üdvösségszerző szolgálatával (vö. Lumen gentium, 62-63. idézi: Szent VI. Pál pápa: Marialis cultus, 18)

 

- A Mária-tisztelet nem mindegyik keresztény felekezetben található meg. Miért?

 

Valóban, a protestáns egyházakban nem honos a Mária-tisztelet. Ennek oka, hogy attól félnek, a Mária iránti tisztelet elhomályosítja Jézus személyét. A protestáns hitből katolikus egyházba áttért Szent Newman bíboros elismeri ugyan, hogy a Mária-tisztelet néha-néha elfajulhatott és babonás alakot ölthetett, de ugyanakkor rámutat arra, hogy Európában éppen azok az országok veszítették el hitüket Krisztus istenségében, amelyek a Szűzanya iránti áhítatot elhagyták; ezzel szemben azok az országok, amelyek buzgólkodtak a Mária-tiszteletben, jobban megőrizték hitüket. Newman bíboros ezt a XIX. században írta le, de mára is érvényes; a protestáns hitű skandináv országok lényegében elkereszténytelenedtek. Magyarország – Mária országa, Regnum Marianum – vallásossága is sokat hanyatlott, de a Nyugathoz képest erősebb a hitélet.

 

 

4./ Most és halálunk óráján. Ámen.

 

- Az előbbi megállapítást támasztja alá az Üdvözlégy utolsó kérése, melyet egy magyar ferences pap, Boldog Temesvári Pelbárt illesztette hozzá az imához. A magyar nép sok-sok megpróbáltatása során gyakran kérte a Szűzanya közbenjárását.

Mióta nevezzük hazánkat Regnum Marianum-nak, Mária országának?

 

1920-ig a katolikus magyar királyságot Mária országának hívták. A név eredete Szent István királyunkhoz nyúlik vissza, aki halála előtt országát a Boldogságos Szűznek ajánlotta fel. Milyen különös, hogy Szent István 1038-ban éppen Mária mennybevételének ünnepén, azaz augusztus 15-én halt meg.

 

- Miért csak 1920-ig hívták hazánkat Regnum Marianum-nak?

 

Éppen száz évvel ezelőtt, az I. világháború után, 1920. június 4-én írták alá a Párizs környéki Trianon-kastélyban azt a békediktátumot (békeparancsot), melynek értelmében Magyarország területének 2/3-át elvették.

 

- Most és halálunk óráján – így imádkozzuk Boldog Temesvári Pelbárt óta szerte az egész világon az Üdvözlégyet. Miért említi éppen ezt a két időpontot?

 

Azért, mert üdvösségem most, ma dől el, e pillanatban, és a halálom óráján. (Belon Gellért püspök)

 

- A mai koronavírus-világjárvány idején is fordulhatunk Máriához?

 

Teljes bizalommal, akárcsak ezer évvel ezelőtt Szent István királyunk.

 

Thomas Merton (1915-1968) trappista szerzetes, lelki író szép imájával fejezzük be az Üdvözlégy-ről szóló elmélkedésünket.

 

Úrnőm, az éj szívünkbe tép

S összeomlóban a világ,

Száraz torkomban jéggé válnak a szavak,

Imátlan földért imádkozva.

 

Imádkozzunk – Szűz Mária közbenjárását kérve – az elhitetlenedett, „imátlan” világért!

 

Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője;                 Sub tuum praesidium confugimus, sancta Dei Génetrix;

könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején;           nostras deprecatiónes ne despícias in necessitátibus;

hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,    sed a perículis cunctis líbera nos semper,

ó, dicsőséges és áldott Szűz.                                          Virgo gloriósa et benedícta.

 

 

AttachmentSize
Triduum, 2020-04-20.odt34.93 KB