Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Óbudavár üzenete házaspároknak, faitaloknak: Simuljatok Jézushoz! - 2011.09.23.

 óbudavári egységkereszt

1./ Ozsvári Csaba „egységkeresztje” a Magyar Schönstatt Családmozgalom óbudavári (Balaton-felvidéki) kápolnájában látható. A Fájdalmas Anyát ábrázolja, amint kereszten függő Szent Fiához simul, s a kezében lévő kehellyel felfogja Jézus kiomló vérét. A gyönyörű ötvösmű nem véletlenül került a schönstatti lelkiségi mozgalom szentélyébe. A mozgalom a Mária-tiszteleten keresztül akar bennünket Jézushoz vezetni.
     A Jézushoz simuló Máriában nem csak egy anyát kell látni, hanem az Anyaszentegyházat. Máriát az ókori egyháztanítók az „Egyház csírájának”, típusának mondják (Alexandriai Szent Atanáz és Milánóban Szent Ambrus püspökök, IV. század). Mária – mint Jézus első követője – az Egyház első tagja, „csírája”. Ozsvári Csaba alkotásán Mária – az Egyház – teljesen Jézushoz simul. A kezében lévő kehely azt is jelentheti, hogy Mária is kiissza a szenvedés kelyhét, melyet Jézus kiivott (vö. Mk 10,38). Mária – az Egyház – a szenvedésben Jézushoz simul, Jézussal azonosul. Az „egységkereszt” azt fejezi ki, hogy Mária – aki az Egyházat jelenti – teljes egységben van Jézussal.
     Szent Bernát apát arról szól egy beszédében, hogy amikor a katona lándzsával átszúrta a halott Jézus oldalát, az már nem árthatott neki, ellenben Mária lelkébe hatolt. „Jézus lelke már nem volt ott a testében, de a te (Mária) lelkedet nem lehetett onnét elszakítani. Tehát a te lelkedet járta át a fájdalom kínja...”
     Mária az Egyház „csírája”, az Egyház típusa. Ezt azt jelenti, hogy miként Mária lelkébe hatolt a lándzsa, úgy okoz fájdalmat ma a hitetlen világ támadása minden Jézushoz simuló kereszténynek.
A hívő emberek ma is kiisszák a szenvedés kelyhét, melyet Jézus is kiivott.
2./ Kiket látok Mária alakjában?
     Látok olyan házaspárokat, akik hitbeli meggyőződésből sok gyermeket vállalnak, s akiket emiatt a nem hívő világ fintorogva fogad. A fintorgás mögött szemléletbeli különbség húzódik meg: van aki áldásként fogadja el a gyermeket, van ki teherként. Az egyik úgy gondolja, az áldást el kell fogadni; a másik úgy gondolja, a terhet minimalizálni kell.
     Látok olyan fiatalokat, akik a házasság előtt önmegtartóztató tisztaságban élnek, s akiket emiatt a társadalom jelentős része gúnyosan kinevet. Akikből már kiveszett a szégyenérzet, azon vannak, hogy az erényes életet élőkben keltsenek fel szégyenérzetet, amiért nem élnek hozzájuk hasonló szabados életet.
     Látok olyan dolgozókat, akik becsületesen végzik munkájukat, s akiket emiatt „szakmailag alkalmatlannak” tartanak. A „szakmai alkalmasság” alatt persze a tisztességtelen eszközök alkalmazását értik: a lopást, csalást, sikkasztást, kartellezést.
     A Jézus tanításához „hozzásimuló” keresztények lelkét – miként Máriáét is – átjárja a világ fegyvere: a gúny, a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés. A Jézushoz hűséges fiatalok, házaspárok és dolgozók ma is kiisszák a szenvedés kelyhét – miként Mária is kiitta.
3./ Csakhogy: a keresztény élet mégis öröm! A keresztény élet nem fakírkodás, hanem belső öröm. A lélek öröme! Erről olvasunk az Apostolok Cselekedeteiben:
     „Behívatták az apostolokat (a főtanács elé), megvesszőzték őket, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek, és szabadon engedték őket. Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek rá, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek.” (ApCsel 5, 40-41)
     Az öröm forrása az, hogy tudom: én Jézusért szenvedek gyalázatot.
     Szent Péter apostol egyenesen felszólít az örömre:
     „Örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek.” (1Pét 4,13)
     Szeptember 10-én, szombaton 14 farkasréti házaspárral végigjártuk az óbudavári „Házaspárok útját”. Megerősítésben és belső örömben volt részünk. Isteni kegyelemben!
     Úgy érzem, mintha nem csak a tüdőm tágult volna ki azon a verőfényes szombaton, hanem a szívem is. Kitágult a fiatalok felé, akiket gúny ér vallásos meggyőződésük és ebből fakadó szép életmódjuk miatt. Kitágult a házaspárok felé, akik nemcsak a gyermekekért dolgoznak, de a hűség kemény munkáját is vállalják. Kitágult a dolgozók felé, akik a munkában nem csak pénzkereseti lehetőséget látnak csupán, hanem az emberi közösség javát akarják szolgálni.
     Ozsvári Csaba „egységkeresztje” így mélyíti el identitástudatunkat: Jézushoz simulunk.