Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ 40 évvel ezelőtt kezdte meg péteri szolgálatát Szent II. János Pál pápa.

Mai liturgikus emléknapján – mely 40 évvel ezelőtt beiktatásának napja volt – rá emlékezünk. Ki volt Karol Wojtyla, aki pápaként a II. János Pál nevet vette fel? Hosszú méltatások helyett egyetlen lényegre törő szóval lehet jellemezni egyéniségét: SZENT. Amint egy emberről sokféle portrét lehet festeni, úgy a szent pápáról is többen írtak életrajzokat. Többek között André Frossard francia író is, aki II. János Pál pápa barátjának mondhatta magát. Frossard apja a francia kommunista párt egyik alapítója és első főtitkára volt. A szülői házban ateista nevelésben részesült, majd húsz éves korában a zsidó hitről áttért a katolikus hitre. II. János Pál pápa nem sokkal megválasztása után meghívta a nála öt évvel idősebb barátját Rómába. Beszélgetéseik eredményeként született két könyve, a Ne féljetek! és a II. János Pál arcképe. A Szent István Társulat mindkét könyvet megjelentette.

Imaest a tiszta szerelemért Farkasréten, 2018. október 19. péntek este 8 órakor

1./ Miért imádkozunk ezen az estén? Azért imádkozunk, mert a sátán megkísért minden embert, a fiatalokat is, hogy a szerelemet puszta szexualitássá szűkítsék le, amelyben a pillanat „kiélvezése” a fontos. Azért imádkozunk, hogy a fiatalok merjenek szemben haladni az árral, legyenek képesek felelősséget vállalni egymásért és igazán szeretni.

„A megkísértettség az ember alapvető állapota ebben a világban” - írja dr. Barsi Balázs atya. Az Istenbe vetett bizalom próbája a megkísértés. Elmélkedjünk a kísértésről – Liguori Szent Alfonzzal.

1./ Mi vár rájuk?

Egyre többektől hallom ezt a kérdést, amikor egy kisgyerekre néznek, és fölteszik a kérdést: Milyen jövő vár rájuk? A 2010-ben meghalt Fekete Gyula író, szociológus évtizedeken keresztül kongatta a vészharangot a haldokló nyugati civilizáció, s benne természetesen a magyar társadalom felett – úgy tűnik hiába. Vádiratában – „Véreim, magyar kannibálok!” - világosan kifejtette, hogy a jövőnket éltük fel részben az ország eladósításával, részben a jövő „munkaerejének” fel nem nevelésével. Kemény szavakkal írta, hogy „a magyar történelem legkártékonyabb söpredéke vagyunk... akik végig békés évtizedekben összehoztak egy vesztes háborút, 700 ezres emberveszteséggel, s hétmillió elkaparttal a csatát nem látott mezőn.” Itt a II. világháború veszteségének és az abortuszok áldozatainak összevetése szónoki fogás, inkább csak a veszteségek nagyságrendjének összehasonlítását célozza. Az abortuszok népirtással felérő eredményét tovább súlyosbítja a válásokban széteső családok hatalmas száma, illetve az élettársi viszony elterjedésével járó születések számának csökkenése az utóbbi évtizedekben. A demográfiai válság valójában nem a házasság válságából ered, hanem a személyek válságából. Még pontosabban fogalmazva: a bűn struktúrájából. A „demográfiai tél” jelensége mögött ugyanis a bűn struktúrája húzódik meg.

1./ Magyarok Nagyasszonya főünnepén Szűz Máriát köszöntjük, mint Magyarország főpátronáját.

Noha a főünnepet csak 1896-ban engedélyezte XIII. Leó pápa, Magyarok Nagyasszonyáról már évszázadok óta énekek zengtek a nép ajkán. Kisdi Benedek egri püspök 1651-ben jelentette meg az első népénekes kottás énekeskönyvet – a Cantus Catholici-t – melynek egyik himnuszában így könyörgünk Magyarok Nagyasszonyához (SzVU 288. ének, Sík Sándor ford.):

Esedezik színed előtt Magyarország,              Előtted sír Magyarország könyörögve,

Fáradt kezét segítségért nyújtja Hozzád.         Hiszen tied századoktól minden rögje,

Te kezedbe teszi sorsát,                                   István király szent örökje

Törököknek rabságából hogy kihoznád.          Isten után benned bízik mindörökre.