Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ A „pszeudoházassági” elgondolások virágkorát éljük.

A kifejezés magyarul „álházasságot”, „hamis házasságot” jelent. Miben mutatkoznak meg a házasság hamis elgondolásai? Jáki Szaniszló (1924-2009) győri születésű, de túlnyomóan az Egyesült Államokban élt bencés szerzetes, egyetemi tanár jól összefoglalja a hamis elgondolások lényegét:

„Az egyszülős családokat éppen olyan értékesnek tartják, mint a »hagyományos« kétszülős családokat. Fiatalok egyre kevésbé akarnak megházasodni és családot alapítani. Inkább összeállnak. A 15 éves és ennél idősebb házasságban élő amerikai nők aránya 87,5 %-ról (1960) 49,7 %-ra csökkent (1996). Nem merészség azt mondani, hogy ez a vészes zuhanás azóta megállás nélkül folytatódik. Továbbá az átlagos amerikai család nem él három évnél tovább egy helyen. Még a régmúlt idők nomádjai is jobban értékelték a feleséget, a gyermekeket és a maradandó tűzhelyet. Mintha a társadalomnak meg kellene ízlelnie a pszeudoházassági elgondolások teljes keserűségét azért, hogy újból értékelni tudják majd a 127. zsoltárban kijelentett bölcsességet: az ember számára a család a legnagyobb elnyerhető áldás.” (Jáki Szaniszló: A zsoltárok imádkozása, 279)

A 127. zsoltár tanítása Jáki atya szerint ez: „ha Istent semmibe vesszük, hiábavaló minden erőfeszítés, hogy bármit is maradandóan birtokoljunk.”

A fájdalmas rózsafüzér első titka: Aki érettünk vérrel verejtékezett

„Jézus kiment, és szokása szerint elindult az Olajfák hegyére. A tanítványok is elkísérték. Amikor odaért, kérte őket: »Imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek.« Aztán odébb ment úgy egy kőhajításnyira, és térdre borulva imádkozott: »Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely. De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied.« Megjelent neki az égből egy angyal és megerősítette. Halálfélelem kerítette hatalmába, és még buzgóbban imádkozott. Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. Azután abbahagyta az imát és visszament a tanítványokhoz. Azok közben elaludtak bánatukban. Rájuk szólt: »Miért alusztok? Keljetek föl és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!«” (Lk 22, 39-46)

1./ Pázmány Péter bíboros születésének 450. évfordulója (1570. okt. 4.) okán Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 100 évvel ezelőtti nagyívű megemlékezéséből tallózok néhány gondolatot.

Egy érdekes párhuzam, hogy 1920. október 4-e csak néhány hónappal volt a trianoni diktátum után. Akkor hétszeresen csonkították meg Magyarországot, Pázmány korában háromfelé szakadt hazánk, ezen felül „hitéletét nagy rianás szakította szét (ti. a reformáció egyházszakadása), melyből a meghasonlások s a gravamenek (jogsértések) árnyékai emelkedtek”. (ÖM 12, 303)

Pázmány Péter esztergomi érsek Esztergomot sosem látta, székhelye Nagyszombat és Pozsony volt, ez utóbbi örök pihenője is lett. E kiváló szellemóriásnak lelkét két érzés fűtötte: az istenszeretet s a honszeretet, s két ország vonzotta: a mennyország és Magyarország.

1./ Jövő vasárnap, november 1-én, Mindenszentek főünnepén, templomunk búcsúnapján délután 14 és 18 óra között csendes szentségimádást tartunk.

Vasárnapi miserend szerint ½ 8, 9, 11 és 18 órakor lesz szentmise.

2./ A tisztítótűzben szenvedő lelkek javára fordítható teljes búcsút nyerhet az a hívő

- aki templomunk búcsúnapján szentmisén vesz részt és a pápa szándékára imádkozik

- aki november 1-től 8-ig áhítatos lélekkel temetőt látogat, s legalább lélekben

imádkozik az elhunytakért (a búcsú mind a nyolc napon elnyerhető)

- aki halottak napján, november 2-án templomot áhítattal meglátogat, s egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet elimádkozik.

A búcsúnyerés egyéb feltétele még, hogy szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járuljunk.