Címlap

Blogok

Házasság és család, 44. - 2018.10.29.

1./ A család veszélye egyben az állam veszélye is.

Napjainkban leginkább a népességfogyás veszélyére szoktunk gondolni. Két megoldás ütközik: az egyik a bevándorlóktól várja a népesség számának növelését, a másik hatékony családpolitikában, mely elősegíti a gyermekvállalást. Európa elöregedését látva a megoldás egyre sürgetőbb.

Demény Pál Széchenyi-díjas magyar-amerikai demográfus szerint ha a jelenlegi demográfiai értékek maradnak, ötven év múlva Európa felismerhetetlenné válik. A most 85 éves tudós öt éve azért települt vissza, mert Amerikában a harmadik világ túlnépesedésének kutatását támogatták, ahelyett, hogy a születések számának növelésével foglalkoztak volna. A demográfiai válság megoldásaként lényegében azt mondja, amit kormányunk is képvisel: hatékony családpolitikával növelni kell a születések számát, és így hosszabb távon meg kell állítani a népességfogyást, ahelyett, hogy bevándorlók számára nyitott kapukkal próbálnánk növelni a fogyó népességet. Helyesnek tartja, hogy az állam a gyermekek számának figyelembevételével adjon támogatást a családoknak, és ne alapjogon juttasson támogatást. Vagyis a differenciált támogatást tartja jónak.

Egy közgazdász-demográfus természetesen a számok tükrében látja azt a veszélyt, ami a családokat és az államot is fenyegeti.

Házasság és család, 43. - 2018.10.22.

1./ 40 évvel ezelőtt kezdte meg péteri szolgálatát Szent II. János Pál pápa.

Mai liturgikus emléknapján – mely 40 évvel ezelőtt beiktatásának napja volt – rá emlékezünk. Ki volt Karol Wojtyla, aki pápaként a II. János Pál nevet vette fel? Hosszú méltatások helyett egyetlen lényegre törő szóval lehet jellemezni egyéniségét: SZENT. Amint egy emberről sokféle portrét lehet festeni, úgy a szent pápáról is többen írtak életrajzokat. Többek között André Frossard francia író is, aki II. János Pál pápa barátjának mondhatta magát. Frossard apja a francia kommunista párt egyik alapítója és első főtitkára volt. A szülői házban ateista nevelésben részesült, majd húsz éves korában a zsidó hitről áttért a katolikus hitre. II. János Pál pápa nem sokkal megválasztása után meghívta a nála öt évvel idősebb barátját Rómába. Beszélgetéseik eredményeként született két könyve, a Ne féljetek! és a II. János Pál arcképe. A Szent István Társulat mindkét könyvet megjelentette.

Lelkipásztori levél, 2018-10-14

Imaest a tiszta szerelemért Farkasréten, 2018. október 19. péntek este 8 órakor

 

1./ Miért imádkozunk ezen az estén? Azért imádkozunk, mert a sátán megkísért minden embert, a fiatalokat is, hogy a szerelemet puszta szexualitássá szűkítsék le, amelyben a pillanat „kiélvezése” a fontos. Azért imádkozunk, hogy a fiatalok merjenek szemben haladni az árral, legyenek képesek felelősséget vállalni egymásért és igazán szeretni.

A megkísértettség az ember alapvető állapota ebben a világban” - írja dr. Barsi Balázs atya. Az Istenbe vetett bizalom próbája a megkísértés. Elmélkedjünk a kísértésről – Liguori Szent Alfonzzal.

Házasság és család, 42. - 2018.10.15.

1./ Mi vár rájuk?

Egyre többektől hallom ezt a kérdést, amikor egy kisgyerekre néznek, és fölteszik a kérdést: Milyen jövő vár rájuk? A 2010-ben meghalt Fekete Gyula író, szociológus évtizedeken keresztül kongatta a vészharangot a haldokló nyugati civilizáció, s benne természetesen a magyar társadalom felett – úgy tűnik hiába. Vádiratában – „Véreim, magyar kannibálok!” - világosan kifejtette, hogy a jövőnket éltük fel részben az ország eladósításával, részben a jövő „munkaerejének” fel nem nevelésével. Kemény szavakkal írta, hogy „a magyar történelem legkártékonyabb söpredéke vagyunk... akik végig békés évtizedekben összehoztak egy vesztes háborút, 700 ezres emberveszteséggel, s hétmillió elkaparttal a csatát nem látott mezőn.” Itt a II. világháború veszteségének és az abortuszok áldozatainak összevetése szónoki fogás, inkább csak a veszteségek nagyságrendjének összehasonlítását célozza. Az abortuszok népirtással felérő eredményét tovább súlyosbítja a válásokban széteső családok hatalmas száma, illetve az élettársi viszony elterjedésével járó születések számának csökkenése az utóbbi évtizedekben. A demográfiai válság valójában nem a házasság válságából ered, hanem a személyek válságából. Még pontosabban fogalmazva: a bűn struktúrájából. A „demográfiai tél” jelensége mögött ugyanis a bűn struktúrája húzódik meg.