Címlap

Blogok

Ne féljetek! - gondolatok a félelem kor- vagy kórtünetéről

 

1./ II. János Pál pápa 27 éves egyházkormányzata alatt számtalan esetben így buzdított: Ne féljetek!

Indokolt volt. A mai ember fél döntést hozni. Fél a felelősségtől. A magát vallásosnak tartó hívő is fél az elhatározástól. Nem csak arról van szó, hogy fél egy életre szóló elköteleződéstől, s ezért nem vállalja a papi vagy szerzetesi hivatást, nem köt egyházi házasságot, hanem gyáván megalkuszik – a mai „szokásra” hivatkozva – az élettársi viszonnyal. Nem csak arról van szó, hogy fél képviselni az egyházi tanítást a környezetében – iskolában, munkahelyen, baráti társaságban -, és a hallgatás köntösébe burkolódzik. Feledi Babits morális igazságát: „ … vétkesek közt cinkos aki néma” (Jónás könyve, 3. rész). Nem csak arról van szó, hogy fél a külső fórum előtti elköteleződéstől és döntéstől, de ma már arról is beszélhetünk, hogy fél a belső fórum előtt – vagyis lelkiismerete előtt – akármilyen elhatározástól. Fél ígéretet tenni önmaga előtt, hogy pl. ministrálni fog, hogy havi rendszerességgel szentgyónást végez, hogy egy közösségi programon részt vesz. Határozatlan és döntésképtelen. Miért? Egyszerű és kényelmes lenne azt válaszolni, hogy ez kortünet és/vagy kÓrtünet! Helyesebb és igazabb lenne azt válaszolni, hogy azért határozatlan és döntésképtelen, mert ez kényelmes neki. Elkényelmesedtünk és irtózunk az erőfeszítéstől. Ez viszont kÓrtünet! (Hosszú és nagy Ó-val írva!) A mai ember beteg.

Az „igen” kimondásának következménye – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – 2011.03.25.

1./ A boldogító „igen” kimondása napjainkban egyre nehezebb elhatározásnak látszik. A fiatalok egyik legnagyobb problémája, hogy igen kevés alkalom van az ismerkedésre. Ha mégis kialakul egy együttjárás, udvarlás, akkor ez sok esetben nem a boldogító igen kimondása irányába vezet, hanem az élettársi viszonyhoz. Megtörtént, hogy amikor évek óta együtt járó katolikus fiataloktól házasodási szándékuk felől érdeklődtem, kitérő választ kaptam.