Házasság és család, 15. - 2017.12.18.

1./ „A család jó szívvel juttasson a maga lelki gazdagságából más családoknak is.” - olvassuk a Gaudium et spes zsinati határozat 48. pontjában. A dokumentum nem részletezi, miben áll a család lelki gazdagsága, de Szent II. János Pál pápa Evangelium vitae kezdetű enciklikájában olvashatunk a család lelki értékeiről. A 92. pontban a családban történő gyermeknevelés területeit sorolja fel:

Házasság és család, 14. - 2017.12.11.

1./ Az idősek családon belüli helyzetével egyre többet foglalkoznak az önkormányzatok, hiszen társadalmunkban egyre több az idős ember. Ezzel a kérdéssel több egyházi dokumentumban is találkozunk. Elsőként a Gaudium et spes zsinati határozat 48. pontjából idézek:

A gyermekek... hálás szívvel, kegyelettel és bizalommal viszonozzák szüleik jóságát, és mint hűséges gyermekek, mellettük állnak a viszontagságok idején és az öregkor magányosságában.”

 

Lelkipásztori levél, 2017-12-03

Kedves Testvérek!

 

Advent 2. vasárnapján (december 10.) a délelőtti szentmiséken templomunkban lesz a Gyermek Jézusról nevezett Boldog Marie-Eugéne atya (ejtsd: mári özsen) ereklyéje. Mindhárom szentmisén (½ 8, 9, 11) Claus Bayer atya tolmácsolt szentbeszédet mond a tavaly boldoggá avatottról és lelkiségéről. Boldog Marie-Eugéne (1894-1967) a Kármelita Rend XX. századi történetének egyik legkiemelkedőbb alakja; a II. Vatikáni Zsinatot megelőzően hosszú éveken keresztül vesz részt a Rend legfőbb vezetésében, több mint egy éven át ő a Rend vikárius generálisa, a római Teresianum Pápai Fakultás és Lelkiségi Intézet egyik alapító tagja, a Notre-Dame de Vie pápai jogú világi intézmény alapítója. Már boldoggáavatása előtt – 2013-ban – a magyarszéki kármelita nővérek kiadásában megjelent A lélek lendületével c. összegyűjtött írásaiból idézek néhány időszerű gondolatot, hogy megismerkedhessünk Boldog Marie-Eugéne atya lelkületével.

Házasság és család, 13. - 2017.12.04.

 

1./ Kétféle házasság létezik: szentségi és polgári házasság.

A kettő közötti különbség nem abban áll, hogy az egyházi házasság a Teremtő műve, a polgári házasság pedig emberi mű lenne, hiszen ha két nem katolikus fél köt polgári házasságot, azt a katolikus egyház érvényes és felbonthatatlan házasságnak ismeri el. A szentségi házasság annyiban különbözik a polgári házasságtól, hogy a szentségi házasság isteni kegyelmeket közvetít számukra; mint például a hűség megtartásához, vagy a gyermekneveléshez szükséges kegyelmeket. Az isteni kegyelem természeténél fogva láthatatlan, de annak hatása gyakran látható és tapasztalható. Statisztikailag mérhető, hogy az egyházi házasságokban kevesebb a válás, mint a csak polgári házasságok esetében. A gyermeknevelésben is tapasztalható eltérés a két családmodell között.