Boldogságok, 8. - 2020.06.01. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” (Mt 5, 8)

 

1./ A tisztaszívűség mibenléte. A farkasréti temetőben nyugszik egymás melletti sírban három fiatal, akik 1988.10.31-én autóbalesetben vesztették életüket: két 24 éves ikerfiú, és egy 19 éves lány. Ruszthy Virág sírján ez a boldogságmondás olvasható: „Boldogok a tiszta szívűek, ők meglátják az Istent.” A három fiatal a Karolina úti kápolna ifjúsági csoportjához tartozott. A szülőket ez a boldogságmondás vigasztalta: a tiszta szívű élet jutalma az, hogy meglátja az Istent.

Ki ne ismerné Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg c. regényének szállóigévé lett mondatát: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Pünkösd „A” 2020. május 31.

1./ „Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk, újítsd meg a föld színét” - énekeljük a zsoltár sorát a pünkösdi szentmisében (103,30). Méltán fohászkodunk a Szentlélek kiáradásáért, egy új Pünkösdért, hiszen az emberiség történelme – különösen a mai – bizonyos értelemben bábeli állapotokat tükröz. Az ószövetségi bábeli történet arról szól, hogyan bünteti meg Isten a bűnös emberiséget: összezavarja a nyelvüket, vagyis az egységet felváltja a zűrzavar, a széjjelhúzás. Ennek a képnek ellentéte a pünkösdi esemény, amikor a Szentlélek a sokféle nyelvjárást beszélő zsidó zarándokokat egységbe forrasztja úgy, hogy az apostolok igehirdetését mindegyikük megérti.

Boldogságok, 7. - 2020.05.25. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Mt 5, 7)

 

Előzetes megjegyzés:

Az irgalmasságról Jézus közvetlenül az igazságosság után beszél, s ez nem véletlen. Az igazság és az irgalmasság, annyira összetartoznak, hogy egyik a másikat kiegészíti. Mert az igazság irgalmasság nélkül kegyetlenség, az irgalmasság meg igazságosság nélkül gyöngeség. Azért az igazság után az irgalmasságról beszél Jézus.

Minden forrásom belőled fakad, 23. - 2020.05.25.

1./ Mi a lelkiismeret?

A lelkiismeret egy belső hang, mely „megvilágosít minden embert” (vö. Jn 1,9). Mindegy, hogy valaki hitetlen környezetben született, vagy a kinyilatkoztatott vallások (keresztény és zsidó) egyikében, akár valamilyen szekta fogságában él; mindegy, hogy hallott-e a Megváltóról vagy sem, elfogadja-e az Istentől kapott parancsokat vagy sem – egy hang mindig megszólal benne, dicsérve vagy helytelenítve az ember gondolatait és cselekedeteit. Nem tudja elhallgattatni, legfeljebb elfojthatja egy időre, de az a belső hang akkor is megmarad. Az embernek nincs hatalma felette.

Ez a hang a lelkiismeret. A lelkiismeret már puszta létével is egy rajtunk kívülálló lényre utal, aki a lelkiismeretet a mi akaratunktól függetlenül belénk teremtette – s ez nem más, mint az Isten.