Nagypéntek, 2020. április 10. Jézus szolidaritást vállalt minden emberért

Szent János evangélista passióját (18-19. fejezet) elolvasva nem véletlenül emelem ki a szolidaritás gondolatát. Az utóbbi években a migráns-invázió kapcsán, most pedig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban sokszor hallunk a szolidaritásról, a közösségeken belüli felelősség- és segítségnyújtás kötelességéről. Szép példákat hallunk a szolidaritás megvalósulásáról, de olykor annak elmulasztásáról is értesülünk. Arra a kérdésre keresünk választ: mi a szolidaritás alapja?

 

A szenvedéstörténet (passió) tanúsága szerint Jézus minden emberrel szolidaritást vállalt, jóllehet ezt az emberiség nem érdemelte ki. Mivel támasztom alá ezt az állítást? Jézus a farizeusok – az „igazak” - szemében kihívóan viselkedett: szolidaritást vállalt a bűnösökkel, amikor szóba állt velük, sőt egy asztalhoz telepedett velük (Mk 2,16); bűnöket bocsátott meg (Mk 2,10); felülemelkedett az ószövetségi törvény korlátain, pl. a böjtön, szombat megtartásán (Mk 2,18-3,6). S hogyan reagáltak erre? Azt mondták róla, hogy megháborodott (Mk 3,21).

Nagycsütörtök, 2020. április 9. Tartsunk ki az eucharisztikus közösségben!

1./ A lábmosás

Nagycsütörtök az Oltáriszentség alapításának napja. Jézus ezen a napon a mózesi törvény által előírt pászkavacsorán (vö. Mt 26,17-29) kezébe vette a kenyeret és azt mondta: ez az én testem. Majd a kelyhet vette kezébe és ezt mondta: ez az én vérem. Jézus utasításának megfelelően azóta minden szentmisében megismétlődik az utolsó vacsora cselekménye, s Jézus szavaira a kenyér és bor lényege szerint az Ő testévé és vérévé változik.

Szent Jánost evangélista – a másik három evangélistától eltérően – nem említi az Oltáriszentség alapítását, viszont az utolsó vacsoráról szóló beszámolóját a lábmosás elbeszélésével kezdi.

HISZEKEGY - nagyheti elmélkedések gyermekeknek és szülőknek, 2020. április 9-10-11.

I. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában.

 

- Mi a lényege, legfontosabb tulajdonsága az Istennek?

A szeretet. „Isten a szeretet.” (1 Jn 4,8)

 

- Milyen ez a szeretet?

„Mindenható.” Mit jelent az, hogy mindenható? Talán azt, hogy tetszése szerint megtehet ezt vagy azt? Nem. Mindenhatósága a határtalan odaadásban mutatkozik meg. Isten nem félig-meddig tud szeretni, hanem határtalanul. Ezt a határtalan szeretetet nem tudjuk elképzelni, legfeljebb csak megközelítőleg; amikor valamit, vagy valakit rajongással szeretünk, akkor egy kicsit megközelítjük a határtalanul odaadó szeretetet.

 

- Az Isten mindenhatósága képes kényszeríteni bármire?

Nem, mert ez ellentmondana odaadó szeretetének. Isten nem kényszerít semmire, sőt, szabadságot adott döntéseinkben: dönthetek a jó és a rossz mellett is.

Minden forrásom belőled fakad, 16. - 2020.04.06.

1./ A koronavírus-világjárvány az emberiség jelenlegi nagy megpróbáltatása.

Hogyan éljük meg azt, hogy templomainkban heteken át nincs nyilvános liturgia: sem szentmise, sem más szentségkiszolgáltatás? Nehezen, mert a nagyböjt mégis az év legintenzívebb lelki időszaka. Nagyböjti lelkigyakorlatok, keresztúti ájtatosságok, betegek szentségének kiszolgáltatása, szentgyónások maradnak el – hogy csak néhányat említsek a szokásos böjti programokból. Elnéptelenedett templomok és utcák, bevásárlócentrumok és szállodák, üres iskolák és stadionok – mind arról tanúskodik, hogy a világjárvány minden embert érint, mindenkit megpróbál.

Thomas Merton írja: „A megpróbáltatás elszakít bennünket azoktól a semmiségektől, amelyekben szétszórjuk magunkat és meghalunk. A megpróbáltatás ezért életet ad, és szeretjük, nem mert a halált szeretjük, hanem mert az életet.” (Párbeszédek a Csönddel, 9)