A nagyböjt tanítása – 2022.03.07.

1./ A negyvenes szám szimbolikus jelentése a Szentírásból kiolvasható.

Jézus megkeresztelkedése után – még mielőtt megkezdte volna nyilvános működését – negyven napra elvonult a pusztába, ahol a sátán megkísértette (Mt 4,2; Mk 1,12; Lk 4,2). El kell gondolkodni azon, miért ezt az időközt választotta Krisztus, és miért őrizte meg ezt az ősi hagyomány.

A negyvenes szám több helyen előfordul a Biblia lapjain. Már Szent Hilarius felveti a negyvenes szám misztériumát, amikor így ír róla: „A sátán tudta, hogy negyven nap alatt áradt szét az özönvíz, fedezték fel az ígéret földjét, írta meg Isten Mózes törvényét (ti. a tízparancsolatot), élte a nép a pusztában az angyalok életét (ti. táplálta őket mannával).” Itt nem elvont számmisztikával van dolgunk, hanem egészen konkrét események visszhangjáról.

Hiszek az igazságban, mely túl van a politikán” (Babits) – 2022.02.28.

1./ Az orosz-ukrán háború napjaiban érdemes felidézni olyan emberek gondolatait, akik átéltek egy háborút.

Mahatma Gandhi (1869-1948), India függetlenségének erőszakmentes kivívója, a kereszténység nagy tisztelője mondta: „A legnagyobb erő, amellyel az ember rendelkezhetik, az erőszak-nélküliség. Hatalmasabb, mint mindazon fegyverek között a leghatalmasabb, amelyet emberi értelem pusztításra kiagyalt.”

XII. Pius pápa (1876-1958) szerint egy nemzet élni akarása nem lehet halálos ítélet egy másik nép számára.

Lelkipásztori levél, 2022.02.27.

 

Kedves Testvérek!

 

1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk.

Ehhez a témához másként közelít a politika és másként az erkölcsteológia. Az erkölcsteológiai szempontok nem mellőzhetők egy keresztény választópolgár számára, ezért szükségesnek látszik ebbéli tájékozódás.

Szabad választásokról beszélünk. Mit jelent a szabadság?

A szabadság nem kötetlenséget jelent, nem arra való jogot, hogy a személy azt tegye, amire éppen kedve van – vagy amire politikacsinálók ösztönzik (pl. érvénytelenül szavazzon, tépje össze a szavazócédulát, stb). Sajnos, az ember tévesen sokszor így értelmezi szabadságát, és ezért súlyosan kell fizetnie. A szabadság nem jelent belső közömbösséget sem a jó és rossz irányban. Az igazi szabadság elsősorban az a képesség, hogy valaki belső meggyőződéssel, odaadással – külső befolyásoktól mentesen – szabadon fordul Isten felé. Tudatában van annak, hogy e szabadság birtokában sajátos módon tehet tanúságot hitbeli meggyőződéséről, hiszen amikor egy valláserkölcsi vonatkozású kérdésben kiáll a katolikus tanítás mellett, akkor Isten mellett áll ki.

A szabadság ajándéka azt a nagy feladatot állítja az ember elé, hogy helyesen éljen vele. Érett személyiségre utal az, ha döntésében személyes meggyőződés vezeti, és nem elvakult szenvedély, vagy külső ráhatás. A szabad választás az igazi jó cél elérésére törekszik.

(vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 161)

Ráhagyatkozás Istenre – 2022.02.17.

A lelki irodalom szerint a lélek belső békéjének előfeltétele, hogy Istenre hagyatkozzunk. Az Istenre hagyatkozás tekintetében Szent Josemaria Escrivá és Kis Szent Teréz gondolataiból merítünk.

 

1./ Szent Josemaria Escrivá írja:

„Mindent Jézustól remélj: Neked nincs semmid, semmit sem érsz, semmit sem tehetsz. Ő cselekszik benned, ha rá hagyatkozol.” (Út, 731)

„Mikor ingadozik lelked, mikor minden kisiklik kezed közül… Támaszkodj Jézusba és Máriába vetett gyermeki bizalmadra. Erre az erős kősziklára kellett volna kezdettől fogva építened.” (Út, 721)

 

2./ 1887. karácsonyán Kis Szent Teréz nővére, Céline karácsonyi ajándékként örömteli meglepetést akart szerezni a húgának. Kis papírhajót készített, majd vízre bocsátotta azt. A kis hajóban az alvó kis Jézus feküdt. A hajócska ezt a nevet viselte: „Ráhagyatkozás”. Ez volt Teréz és Céline jelszava. Voltak vizek, az élet hullámai, melyeken Istennek kellett őket vezetnie, nekik pedig rá kellett hagyatkozniuk az Ő szeretetére.