Keresztény értékek, 8. - 2020.11.02.

1./ A „pszeudoházassági” elgondolások virágkorát éljük.

A kifejezés magyarul „álházasságot”, „hamis házasságot” jelent. Miben mutatkoznak meg a házasság hamis elgondolásai? Jáki Szaniszló (1924-2009) győri születésű, de túlnyomóan az Egyesült Államokban élt bencés szerzetes, egyetemi tanár jól összefoglalja a hamis elgondolások lényegét:

Az egyszülős családokat éppen olyan értékesnek tartják, mint a »hagyományos« kétszülős családokat. Fiatalok egyre kevésbé akarnak megházasodni és családot alapítani. Inkább összeállnak. A 15 éves és ennél idősebb házasságban élő amerikai nők aránya 87,5 %-ról (1960) 49,7 %-ra csökkent (1996). Nem merészség azt mondani, hogy ez a vészes zuhanás azóta megállás nélkül folytatódik. Továbbá az átlagos amerikai család nem él három évnél tovább egy helyen. Még a régmúlt idők nomádjai is jobban értékelték a feleséget, a gyermekeket és a maradandó tűzhelyet. Mintha a társadalomnak meg kellene ízlelnie a pszeudoházassági elgondolások teljes keserűségét azért, hogy újból értékelni tudják majd a 127. zsoltárban kijelentett bölcsességet: az ember számára a család a legnagyobb elnyerhető áldás.” (Jáki Szaniszló: A zsoltárok imádkozása, 279)

A 127. zsoltár tanítása Jáki atya szerint ez: „ha Istent semmibe vesszük, hiábavaló minden erőfeszítés, hogy bármit is maradandóan birtokoljunk.”

Imádkozó családok, 6. - 2020.11.01.

A fájdalmas rózsafüzér első titka: Aki érettünk vérrel verejtékezett

 

Jézus kiment, és szokása szerint elindult az Olajfák hegyére. A tanítványok is elkísérték. Amikor odaért, kérte őket: »Imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek.« Aztán odébb ment úgy egy kőhajításnyira, és térdre borulva imádkozott: »Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely. De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied.« Megjelent neki az égből egy angyal és megerősítette. Halálfélelem kerítette hatalmába, és még buzgóbban imádkozott. Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. Azután abbahagyta az imát és visszament a tanítványokhoz. Azok közben elaludtak bánatukban. Rájuk szólt: »Miért alusztok? Keljetek föl és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!«” (Lk 22, 39-46)

Keresztény értékek, 7. - 2020.10.26.

1./ Pázmány Péter bíboros születésének 450. évfordulója (1570. okt. 4.) okán Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 100 évvel ezelőtti nagyívű megemlékezéséből tallózok néhány gondolatot.

Egy érdekes párhuzam, hogy 1920. október 4-e csak néhány hónappal volt a trianoni diktátum után. Akkor hétszeresen csonkították meg Magyarországot, Pázmány korában háromfelé szakadt hazánk, ezen felül „hitéletét nagy rianás szakította szét (ti. a reformáció egyházszakadása), melyből a meghasonlások s a gravamenek (jogsértések) árnyékai emelkedtek”. (ÖM 12, 303)

Pázmány Péter esztergomi érsek Esztergomot sosem látta, székhelye Nagyszombat és Pozsony volt, ez utóbbi örök pihenője is lett. E kiváló szellemóriásnak lelkét két érzés fűtötte: az istenszeretet s a honszeretet, s két ország vonzotta: a mennyország és Magyarország.

Imádkozó családok, 5. - 2020.10.25.

Az örvendetes rózsafüzér ötödik titka: Akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál

 

„Szülei évről-évre elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor tizenkét esztendős lett, szintén elzarándokoltak az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elmúltával hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei ezt észrevették volna. Azt gondolták, hogy az útitársaságban van. Már egynapi járásra voltak, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe és ott keresték. Három nap múlva ráakadtak a templomban. Ott ült a tanítók között, hallgatta és kérdezte őket. Hallgatói mindnyájan elámultak értelmességén és feleletein.” (Lk 2,41-47)