Házasság és család, 41. 2018.10.08.

1./ Magyarok Nagyasszonya főünnepén Szűz Máriát köszöntjük, mint Magyarország főpátronáját.

Noha a főünnepet csak 1896-ban engedélyezte XIII. Leó pápa, Magyarok Nagyasszonyáról már évszázadok óta énekek zengtek a nép ajkán. Kisdi Benedek egri püspök 1651-ben jelentette meg az első népénekes kottás énekeskönyvet – a Cantus Catholici-t – melynek egyik himnuszában így könyörgünk Magyarok Nagyasszonyához (SzVU 288. ének, Sík Sándor ford.):

 

Esedezik színed előtt Magyarország,              Előtted sír Magyarország könyörögve,

Fáradt kezét segítségért nyújtja Hozzád.         Hiszen tied századoktól minden rögje,

Te kezedbe teszi sorsát,                                   István király szent örökje

Törököknek rabságából hogy kihoznád.          Isten után benned bízik mindörökre.

 

Házasság és család, 40. - 2018.10.01.

1./ Ferenc pápa: Örüljetek és ujjongjatok (Gaudete et exultate) kezdetű apostoli buzdítása az életszentségre szóló meghívásról szól. Ebben írja, hogy a keresztény embernek küldetése van a világban, s ez a küldetés elválaszthatatlan az életszentségtől. (19) Jó ismételten hallani, hogy küldetésünk van a világban. Nem csak élni kell ezen a földön, hanem küldetést teljesíteni.

Házasság és család, 39. - 2018.09.24.

1./ A családi minták meghatározóak az ember életében.

Somogyiné, dr. Petik Krisztina – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára – a családi örökségek közé sorolja a házastársak, szülők viselkedését, melyet a gyermekek megfigyelnek és később felnőttként e minták mintegy automatikusan – tehát nem tudatosan – meghatározzák reakcióikat. Előfordul, hogy a házastársak egészen más mintát követnek, ebből fakadóan nem egymás elvárásainak megfelelően viselkednek, amiből súlyos konfliktusok fakadhatnak. A családi minták határozzák meg kommunikációs stílusunkat, konfliktuskezelő módszerünket. Az alkohol, a válás, az öngyilkosság nagyon sok esetben mintakövetésből fakad – akár generációkon át. Az apák szerepét különösen fontosnak tartja a pszichológus, mert ők erősítik meg mindkét nembeli gyermekben a nemi identitást. Többek között ezért sem mindegy, hogy a gyermekek csonka családban nőnek-e fel.

Házasság és család, 38. - 2018.09.17.

1./ A párkapcsolatok törékenysége korunk egyik szomorú ténye. Ferenc pápa találó kifejezése, hogy korunkat az „ideiglenesség kultúrája” jellemzi. Addig maradnak sokan egy kapcsolatban – legyen az házasság, vagy akár csak élettársi viszony – amíg abban „jól érzik magukat”. Ez a megközelítés egyre általánosabbá válik. Sok esetben a felelősség, a házasság lényegi kötelességei fel sem merülnek. Különösen szomorú arról értesülni, amikor egy egyházközség vallásgyakorló házaspárja – akár 5-6 gyermek mellett – elválik. A válások nem egy pillanat művei, hanem olyan, mint amikor egy ház falán először kis repedések jelennek meg. Ha nem figyelnek fel a kezdetben még orvosolható jelenségre, az később a ház összeomlásához vezethet. Hogyan lehetséges, hogy két vallásgyakorló – elvileg a bűnbánat szentségéhez is járuló (?) - házaspár oda jusson, hogy családi életük szétesik? Hogyan lehetséges, hogy nem figyelnek fel életük diszharmóniájára?

A harmónia nemcsak a komolyzenében, de az emberi kapcsolatokban is fontos tényező. A harmonikus családi életnek egészségmegőrző szerepe van – amint erre Kopp Mária egyetemi tanár, magatartáskutató rámutatott. Az egészségmegőrző szerepen túl a gyermekek lelki fejlődése sem nélkülözheti a harmonikus családi életet. Hála Istennek, sok stabil és harmonikus család van, akik üde színfoltjai ennek az ideiglenesség kultúrájától senyvedő világnak. A sok harmonikus családból megemlítem Lisieux-i Szent Teréz családját.