Házasság és család, 49. - 2018.12.03.

1./ A demográfiai válság Európa elsődleges problémája. A népességfogyás megállítására sokféle megoldást kínálnak a politikusok és gazdasági szakemberek. Mivel a tervek kivitelezése a jelenlegi népességre – főleg a fiatalokra – váró feladat, ezért őket erre fel kell/ene készíteni. Egy kormányzat megteheti, hogy gazdasági ösztönzéssel igyekszik elősegíteni a családok létrejöttét, a családonként minél több gyermek vállalását. A demográfiai válság azonban kizárólag gazdasági eszközökkel nem gyógyítható, mert morális arculata is van. Az emberi élet védelme ugyanis morális kérdés is.

Lelkipásztori levél, 2018-12-01

Kedves Testvérek! Kedves Gyerekek és Fiatalok!

 

1./ A kis herceg – gyermekeknek és felnőtteknek szóló – meséjében olvasunk arról, hogy a herceg bolygóján voltak jó növények és rossz növények; voltak jó növényektől származó jó magvak és rossz növényektől származó rossz magvak is. A rosszak közé tartoztak a majomkenyérfa-magvak. Ezek a rossz magvak a bolygó egész földjét megfertőzték. Veszélyessége abban állt, hogy ha idejekorán nem ismerik fel és későn kapnak észbe, egyszerűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel, s ha a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják a bolygót.

Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) meséjét Szentmártoni Mihály jezsuita atya említi a gyónásról szóló könyvében. (Az örömteli szentgyónás titka - Agapé, 2017) Szemléletes példáját érdemes átgondolni, különösen az adventi időben, hogy lélekben felkészülve érkezzünk el karácsony ünnepéhez.

Házasság és család, 48. - 2018.11.26.

1./ Mi szükséges a jó házassághoz?

Erre a kérdésre sokféle válasz adható. Említeni szokták a szükségesnek tartott anyagi feltételek meglétét, a közös érdeklődést és mindenek előtt a kölcsönös szeretetet. Igen, a szeretetet; de mit értünk szereteten? Mint tudjuk, a szeretetnek a görög nyelvben három kifejezése is létezik: az erosz, a philia és az agapé. Ezekkel a nyelvi kifejezésekkel XVI. Benedek pápa is foglalkozik a keresztény szeretetről szóló enciklikájában (Deus caritas est). Megjegyzi, hogy a Biblia az agapé kifejezést részesíti előnyben, amit pedig az akkori köznapi nyelv mellőzött, ezzel szemben viszont szinte teljesen mellőzi az akkor használt erosz és a philia, vagyis az érzéki és a baráti szeretet szavakat. Már csak a nyelvi kifejezésekből is sejthető, hogy a kereszténység másként viszonyul a szeretet tartalmához. Másképpen fogalmazva: a kereszténység az emberek közötti kapcsolatban másféle szeretetre helyezi a hangsúlyt, mint az akkori pogány világ. Szent Pál apostol írja, hogy „a hit a szeretetben teljesedik ki” (Gal 5,6); s itt is az agapé szót használja, nem az eroszt és nem a philiát. Nézzük meg, mi a különbség a két koncepció között.

Házasság és család, 47. - 2018.11.19.

1./ Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) évszázadok óta a világegyház egyik legismertebb szentje. Évszázadok óta számtalan művészt megihletett a személyisége: Fra Angelico, Dürer, Holbein, Murillo, Liezen-Mayer Sándor és még sokan mások megfestették; Liszt Ferenc oratóriumot írt életéről. Miért lett ilyen közismert és kedvelt szent? Azért, mert az Isten- és emberszeretet erényét tökéletes harmóniában tudta megélni. Időszerűségéből mit sem vesztett, ma is eszményképe lehet mind a fiataloknak, mind a házasoknak.

II. Endre magyar király és merániai Gertrúd leányaként Sárospatakon született, majd négy éves korában eljegyezték a szülők a türingiai őrgróf fiával. A kislány ettől fogva Wartburgban élt, csak egyszer látogatott vissza szülőhazájába, azután, hogy édesanyját – Gertrúd királynőt - a pilisi erdőben megölték a vele elégedetlenkedő magyarok. Erről szól Katona József drámája, a Bánk bán.

A magyar királylányt a világegyház türingiai Szent Erzsébetként ismeri, mert rövid életének túlnyomó részét - 20 évet - Türingiában élte le. 14 évesen lett türingiai Lajos őrgróf felesége; 6 éves boldog házasság után – melyből három gyermekük született – özvegy lett. A 20 éves özvegy életének utolsó négy évét teljesen a szegénygondozásnak szentelte.