Házasság és család, 13. - 2017.12.04.

 

1./ Kétféle házasság létezik: szentségi és polgári házasság.

A kettő közötti különbség nem abban áll, hogy az egyházi házasság a Teremtő műve, a polgári házasság pedig emberi mű lenne, hiszen ha két nem katolikus fél köt polgári házasságot, azt a katolikus egyház érvényes és felbonthatatlan házasságnak ismeri el. A szentségi házasság annyiban különbözik a polgári házasságtól, hogy a szentségi házasság isteni kegyelmeket közvetít számukra; mint például a hűség megtartásához, vagy a gyermekneveléshez szükséges kegyelmeket. Az isteni kegyelem természeténél fogva láthatatlan, de annak hatása gyakran látható és tapasztalható. Statisztikailag mérhető, hogy az egyházi házasságokban kevesebb a válás, mint a csak polgári házasságok esetében. A gyermeknevelésben is tapasztalható eltérés a két családmodell között.

Szentségimádás Farkasréten, 2017.12.01.

 

1./ Minden ember utazik, közlekedik. Akár gyalogosan, akár kerékpárral, akár autóval közlekedünk, bizonyos szabályokat be kell tartanunk, részben a saját épségünk, részben mások épségének megőr-zése miatt. Biztonságos közeledésünket nem csak a közlekedési szabályok segítik, hanem a különfé-le eszközök: lámpák, táblák, korlátok. Mindenkinek szabad akaratán múlik, hogy figyelembe veszi és betartja ezeket a szabályokat, vagy pedig áthágja. Utóbbi esetben inkább előbb, mint utóbb bajt fog okozni és büntetés alá fogják vonni.

Szentségimádás Farkasréten, 2017. november 25.

 

1./ Jézus földi életének helyszínein templomok épültek, ahová hívek sokasága látogat el. Kegyelettel állnak meg a betlehemi születési bazilikában; imádkoznak a jeruzsálemi Szent Sír bazilikában; ellátogatnak Názáretbe, az Angyali Üdvözlet bazilikába és még sok helyre, ahol Jézusnak emléket állítottak. Jézus egykor mindezeken a helyeken jelen volt. De ez régen volt. Most pedig mindenütt jelen van, ahol az Oltáriszentség van. Igen, mert Jézus titokzatos módon, de jelen van az Oltáriszentség szent kenyerében.

Házasság és család, 12. - 2017.11.27.

1./ „A bensőséges házastársi élet- és szeretetközösség a Teremtő műve” - olvassuk a Gaudium et spes (öröm és remény) zsinati határozat 48. pontjában.

Mi következik ebből? Először is az, hogy a házasság és a család szent. Isten maga a szentség, a tökéletesség. A fogalmakat legjobban más fogalmakkal szembeállítva tudjuk megérteni és meghatározni. A szent ellentéte a profán. Profánnak mondjuk azt, ami hétköznapi, ami világi. A szent tehát az, ami a profánon, a hétköznapi, a világin túl van. Hasonlattal élve a szent és profán egymáshoz való viszonyát úgy lehet érzékeltetni, hogy a szent a fény, a profán pedig az árnyék. Fény nélkül nem lenne árnyék. Isten nélkül nem lenne a világ; Isten nélkül nem lenne a házasság és a család sem. A zsinat ezért fogalmaz úgy, hogy „a bensőséges házastársi élet- és szeretetközösség a Teremtő műve.”