Isten viselkedésmódja – 2021.11.08.

1./ „Érted haragszom, nem ellened”

József Attila 1926-ban írt, zseniális tömörségű verssora Isten viselkedésmódjára is alkalmazható. A haragról azt tanulják hittanórán a gyerekek, hogy bűn, sőt a hét főbűn egyike. Csakhogy mind a négy evangéliumban arról olvasunk, hogy amikor Jézus a jeruzsálemi templomban járt, kötélből ostort font és kiűzte onnan a kereskedőket (Mt 21,12; Mk 11,11; Lk 19,45; Jn 2,15). Jézus haragvó indulatát jól adja vissza Kodály Zoltán Jézus és a kufárok c. kórusműve: „És kötélből ostort fonván kiűzé őket a templomból.” Zavarba ejtő, hogy Jézus is tudott haragudni. Hogyan kell akkor a haragot értelmezni?

Szentségimádás Farkasréten, 2021.11.05.

1./ Dante, az Isteni színjáték szerzője 700 évvel ezelőtt halt meg. Költeménye így kezdődik:

 

Az emberélet útjának felén

egy nagy sötét erdőbe jutottam.

 

A költemény cselekménye, hogy a 35 éves költő eltéved egy sötét erdőben, ahol vadállatok törnek rá: párduc, oroszlán és nőstényfarkas. A rátörő vadállatok valójában a társadalmi életben jelenlévő bűnök megszemélyesítői, vagyis allegorikus alakok.

A párduc a testi gyönyörök és irigység; a dühös oroszlán a gőg és az erőszak; a nőstényfarkas pedig a mindig éhes kapzsiság allegóriája. Ekkor feltűnik az értelem és az erkölcsi tisztaság hőse, Vergilius, aki kivezeti Dantét a veszedelemből.

Megemlékezés Mindszenty József bíboros kiszabadulásának 65. évfordulóján Budapest, XII. Mindszenty bíboros tér – 2021.10.30.

1./ Mindszenty József bíboros-hercegprímást 1955. november 2-től a felsőpetényi Almássykastélyban tartották házi őrizetben. 1956. október 30-án Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy vezetésével a rétsági katonák kiszabadították fogságából. Az eseményről Mindszenty József Emlékirataiban ezeket írja:


  „Drága magyar honvédek! Megáldom őket. S nem tudom ki volt megindultabb, ők vagy én
magam, amikor áldásomat kapták…

Szent Mór püspök – 2021.10.25.

1./ Szent Mór pécsi püspök (1000-1070) életének egyik meghatározó eseményéről a Szent Imre legenda elbeszélése számol be. Szent István király a nyugati uralkodók, főképpen sógorának – az egyetlen szentté avatott német császárnak – Szent II. Henriknek példájára bevezette a fejedelmi országlátogatásokat, melyekre rendszerint a már serdülésben levő trónvárományos Imrét is magával vitte. Ilyenkor felkeresték a vármegyei ispánokat, püspököket, káptalant, kolostorokat, templomokat és iskolákat. Az ilyen fejedelmi látogatás illő fogadtatással történt. A püspökök, szerzetesfők, ispánok és a nép kiment a király elé. Szokás volt, hogy ebből az alkalomból a papság, szerzetesek békecsókra járultak a királyhoz. Ezt az eljárást már szokásjog és törvényként rögzíti Szent László törvénykönyve (I.35.).