Engesztelő szentségimádás háborús időkben – 2022.06.02.

1./ Az embereknek Istennel kapcsolatos magatartása háromféle lehet: hűséges, közömbös és isten-tagadó. A hűségesek a vallásgyakorló hívek, akik életüket Isten tanítása szerint élik. Az istentagadók az ateisták, akik tudatosan úgy élnek és gondolkoznak, mintha Isten nem létezne. A mi ún. nyugati társadalmunkban legtöbben a közömbösök közé tartoznak. A közömbösség illúzió, érzékcsalódás, amely által azt hisszük, hogy ha nem gondolunk Istenre, akkor szabadabban élhetünk, mert nem kell igazodnunk az Ő akaratához.

A szereteten múlik, hogy ki melyik csoportba tartozik. Aki szereti Istent, az hűséges hozzá; hasonlóan a házastársakhoz: aki szereti házastársát, az hűséges lesz hozzá és a hűséget nem érzi rabságnak vagy a szabadság korlátozásának. Akiből hiányzik az istenszeretet, az közömbös iránta vagy tagadja a létét. De amikor valami csapás, próbatétel éri az embert, akkor a közömbös ember lázad Isten ellen, mondván: hol van az Isten, hogy ez megtörtént velem?

 

Az emberiség legnagyobb csapásai közé tartozik a háború, mely most itt dúl a szomszédunkban.

A háború a gonoszság vállalkozása, ördögi vállalkozás, mert a sátán gyűlöli az irgalmat, s örömét leli a pusztításban. A háború oka legtöbbször a gazdag és hatalmas országok telhetetlensége, hogy erőszakkal megszerezzék a gyengébb és szegényebb országok természeti kincseit. Hányszor teremtettek zűrzavart és káoszt, hányszor kényszerítettek embereket menekülésre. Mennyi szétszakított család van, mennyi vér folyik istentelen és embertelen vezetők miatt? A háborúban az ember nem számít. Az az ember, akinek van egy szerető apja, anyja, felesége vagy férje, akit gyermekek várnak haza, az az ember a háborúban nem érték többé, egyszerűen csak halálra szánt anyagnak számít, akárcsak egy halált hozó fegyver. A háború az eltüntetésnek és megsemmisítésnek a műve. A háború maga a barbárság.

Jézus mennybemenetele a mi örömünk – 2022.05.30.

1./ A mennybemenetel leírását egyedül Lukácsnál találjuk (24,51; ApCsel 1,2-9). Jézus a negyvenedik napon az Olajfák hegyén válik el tanítványaitól, felemelkedik s felhő takarja el szemük elől. Utána angyali jelenés adja tudtukra, hogy valóban a mennybe ment s újra eljön a világ végén. A leírásban kétségtelenül van szemléltetés. Nehéz eldönteni, mennyi a katekétikai képszerűség és mennyi a tárgyi jelkép. A jelenet elég volt ahhoz, hogy teljesedni lássák a zsoltáros jövendölését: Isten jobbjára ülteti a megdicsőült Messiást (110,1). A felhő az Ószövetségben is Isten transzcendenciájának jele: kinyilvánítja és eltakarja egyszerre.

 

Lukács leírásában meglep bennünket, hogy Jézus eltávozása után a tanítványok „nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe”. XVI. Benedek pápa: A názáreti Jézus c. könyvében így ír erről:

„Csodálkozunk ezen a befejezésen. Lukács azt mondja, hogy a tanítványok tele voltak örömmel, amikor az Úr végleg elment tőlük. Az ellenkezőjét várnánk. Azt várnánk, hogy tanácstalanul és szomorúan maradtak ott. A világ nem változott meg, Jézus végleg elment tőlük. Kaptak egy megbízást, amely kivitelezhetetlennek tűnt, és meghaladta erőiket. Hogyan lépjenek az emberek elé Jeruzsálemben, Izraelben, az egész világon, azt mondva: Ez a Jézus, aki látszólag kudarcot vallott, valójában mindannyiunk Megmentője? Minden búcsú szomorúságot hagy maga után. Ha Jézus élőként ment is el tőlük: hogy ne szomorítaná el őket a tőle való végleges elszakadás? És mégis – itt az áll, hogy nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe, és dicsőítették az Istent. Hogyan érthetjük meg ezt?

In memoriam Boldog Apor Vilmos püspök – 2022.05.23.

1./ Egy kalandos újratemetés

1986. június 23-26. között a győri szemináriumban papi lelkigyakorlaton vettem részt, melyet Gyulay Endre szegedi spirituális tartott, aki a következő évben szegedi püspök lett. Egyik délután ellátogattunk a győri székesegyházba. Előre örültem, hogy ismét láthatom a XV. században épült gótikus Héderváry-kápolnát és benne hazánk egyik legértékesebb ereklyéjét, Szent László király hermáját. Csalódtam: a rácsos ajtón még belátni sem lehetett, mert fóliával volt beborítva. Kérdésünkre, hogy talán felújítás miatt van zárva, nemleges választ kaptunk. Oka az volt, hogy május 23-án történt nagy titokban báró Apor Vilmos egykori győri püspök újratemetése. A temetés után egy hónappal még mindig zárva volt a püspök szarkofágját magába foglaló kápolna. Miért volt ez a nagy titkolózás?

Lisieux-i Szent Teréz békessége – 2022.05.17.

Békességet hagyok rátok; az én békémet adom nektek.” (Jn 14,27) – hallottuk a mai evangéliumban a tanítványaitól búcsúzó Jézus szavait.

Jézus a maga békességét nem viszi magával, hanem úgy hagyja tanítványaira, mint ahogy Illés próféta Elizeusra hagyta a palástját. Jézus megjegyzi még, hogy az ő békessége nem a világ által nyújtott békesség. Két okból is szükséges volt ez a megkülönböztetés. Egyrészt az ókori görögök Plútóban tisztelték a békesség és a gazdagság istenét és úgy vélték, hogy akinek elég pénze van, annak elég békessége is van. Másrészt a rómaiaknál Pax volt a béke istennője; továbbá Augustus császár óta emlegették a Pax Romanum-ot, a római békét, de ahol ennek a világhatalomnak a békessége uralkodott, az a temetők békessége volt.

 

Mit jelent a békesség a mai kor zaklatott embere számára? Leginkább azt jelenti, hogy „hagyjanak engem békén”! Békesség alatt elsősorban nyugalmat, a külső körülményektől függő nyugalmat értünk. Jézus ezzel szemben a körülményektől független békességet hagyja ránk, tehát nem a külső körülményektől függő nyugalmat, hanem az ember belsejéből, lelkéből feltörő nyugalmat hagyja ránk. Így megtörténhet, hogy nincs ugyan nyugalmunk, de mégis van belső békességünk.