Házasság és család, 48. - 2018.11.26.

1./ Mi szükséges a jó házassághoz?

Erre a kérdésre sokféle válasz adható. Említeni szokták a szükségesnek tartott anyagi feltételek meglétét, a közös érdeklődést és mindenek előtt a kölcsönös szeretetet. Igen, a szeretetet; de mit értünk szereteten? Mint tudjuk, a szeretetnek a görög nyelvben három kifejezése is létezik: az erosz, a philia és az agapé. Ezekkel a nyelvi kifejezésekkel XVI. Benedek pápa is foglalkozik a keresztény szeretetről szóló enciklikájában (Deus caritas est). Megjegyzi, hogy a Biblia az agapé kifejezést részesíti előnyben, amit pedig az akkori köznapi nyelv mellőzött, ezzel szemben viszont szinte teljesen mellőzi az akkor használt erosz és a philia, vagyis az érzéki és a baráti szeretet szavakat. Már csak a nyelvi kifejezésekből is sejthető, hogy a kereszténység másként viszonyul a szeretet tartalmához. Másképpen fogalmazva: a kereszténység az emberek közötti kapcsolatban másféle szeretetre helyezi a hangsúlyt, mint az akkori pogány világ. Szent Pál apostol írja, hogy „a hit a szeretetben teljesedik ki” (Gal 5,6); s itt is az agapé szót használja, nem az eroszt és nem a philiát. Nézzük meg, mi a különbség a két koncepció között.

Házasság és család, 47. - 2018.11.19.

1./ Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) évszázadok óta a világegyház egyik legismertebb szentje. Évszázadok óta számtalan művészt megihletett a személyisége: Fra Angelico, Dürer, Holbein, Murillo, Liezen-Mayer Sándor és még sokan mások megfestették; Liszt Ferenc oratóriumot írt életéről. Miért lett ilyen közismert és kedvelt szent? Azért, mert az Isten- és emberszeretet erényét tökéletes harmóniában tudta megélni. Időszerűségéből mit sem vesztett, ma is eszményképe lehet mind a fiataloknak, mind a házasoknak.

II. Endre magyar király és merániai Gertrúd leányaként Sárospatakon született, majd négy éves korában eljegyezték a szülők a türingiai őrgróf fiával. A kislány ettől fogva Wartburgban élt, csak egyszer látogatott vissza szülőhazájába, azután, hogy édesanyját – Gertrúd királynőt - a pilisi erdőben megölték a vele elégedetlenkedő magyarok. Erről szól Katona József drámája, a Bánk bán.

A magyar királylányt a világegyház türingiai Szent Erzsébetként ismeri, mert rövid életének túlnyomó részét - 20 évet - Türingiában élte le. 14 évesen lett türingiai Lajos őrgróf felesége; 6 éves boldog házasság után – melyből három gyermekük született – özvegy lett. A 20 éves özvegy életének utolsó négy évét teljesen a szegénygondozásnak szentelte.

Házasság és család, 46. - 2018.11.12.

1./ Az ember transzcendens élőlény

dr. Noszlopi László (1901-1990) egyetemi magántanár mosolygós arcát még ma is magam előtt látom. A remetekertvárosi Szentlélek templom buzgó hívőjét gyakran láttam szentmiséken és az 56-os villamoson. Gyerekkoromban azt tudtam róla, hogy tudós ember, de azt már nem, hogy hithű magatartása miatt a kommunizmus hatalomra kerülésével, 1948-tól már nem taníthatott. A filozófia és pszichológia doktora sokat és mélyen írt a szeretetről. Az Ecclesia Kiadó 1975-ben jelentette meg Megmentő és felemelő szeretet c. könyvét. A Szent István Társulat pedig 1937. után 2012-ben újra kiadta A világnézetek alapja című könyvét. A szeretetről írt könyvében, az ember hivatásáról szóló fejezetben írja, hogy az ember transzcendens élőlény. „Az ember nem elégséges önmagának, hanem önmagát túl kell, hogy lépje. Az emberi hivatásnak ezt a transzcendens mozzanatát szolgálják és képviselik a vallások is.” (im. 107)

Házasság és család, 45. - 2018.11.05.

1./ Szent Imre herceg ünnepi zsolozsmájának reggeli himnusza így kezdődik:

Óh, mily csodálatos,

ha szent biztonságban

megy át, aki fiatal,

a fiatalságon!

Homérosz Odüsszeiájában két tengeri szörny veszélyezteti Odüsszeusz hajóját: Szkülla és Kharübdisz. A fiatalokat jóval több veszély fenyegeti. Egyrészt saját forrongó természetük, mely nyers individualizmusban, önteltségben, mások lenézésében és a tekintély elutasításában nyilvánul meg. Másrészt a külső romboló tényezők jelentik a veszélyt, mint például a rossz társak, káros olvasmányok és látványok. A külső rossz hatások erősebbek lehetnek, mint a jó példák hatásai. Miért? Azért, mert mindig könnyebb rombolni, mint építeni; könnyebb mételyezni, mint nemesíteni; könnyebb elnevelni, mint nevelni; könnyebb félrevezetni, mint a jó úton megtartani.