Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Kedves Testvérek!

A 2020. szeptember 13-20. között Budapesten rendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve immár ötödik alkalommal lesz világméretű szentségimádás 2019. nov. 23-án, melyhez templomunkban szombat este 17-18 óra között tartott csendes szentségimádással csatlakozunk. Regisztrálni lehet a coprusdomini.iec2020.hu honlapon.

1./ „A világ beteg, s jóllehet mi volnánk betegápolói, de kezeink közt a beteg nem gyógyul. De van a világnak más hivatott, gyógyító tekintetű s szerencsés kezű orvosa, aki ezt mondja: »Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.« (Mt 11,28) A hívás nem az egykor Galileában élő látható emberhez szólít, hanem a közöttünk lévő szent titokhoz szólít: az Oltáriszentséghez, Krisztus közöttünk lévő valóságos testéhez és véréhez, melyet a szentmisében ünneplünk.” (vö. Prohászka Ottokár, ÖM 13, 369)

1./ Tours-i Szent Márton napján a püspök nevével kapcsolatban leginkább a libás ételekre szoktunk asszociálni; helyenként a gyerekek lampionos felvonulással adóznak Szent Márton emlékének. Az egykori római birodalomhoz tartozó Savaria – ma Szombathely – szülötte azonban több ennél; ő a hanyatló római birodalomból született keresztény Európa szimbóluma. Annak az Európának a szimbóluma, mely 1700 évvel Szent Márton születése után komoly válságban van.

2./ Melyek Európa válságának tünetei?

Szent II. János Pál pápa Ecclesia in Europa – Az Egyház Európában kezdetű apostoli buzdításában a remény elhalványulásában jelöli meg a válság mibenlétét. „Oly sok férfi és nő látszik céltalannak, bizonytalannak, reményvesztettnek, s nem kevés keresztény van hasonló lelkiállapotban… Egyre nehezebb megélni a Jézusba vetett hitet; a nyilvánosság előtt könnyebb agnosztikusnak, mint hívőnek mutatkozni; az a benyomásunk, hogy a hitetlenség magától értetődik, a hitnek ellenben társadalmi igazolásra van szüksége.” (7)

1./ Borromeo Szent Károly bíborosról, a XVI. századi katolikus megújulás kiemelkedő alakjáról már 2011. november 4-én tartott vesperásunk alkalmával megemlékeztünk. Az ismétlés elkerülése végett most a 2002-ben maghalt dr. Ferdinand Holböck dogmatikaprofesszor, a Pápai Tudományos Akadémia tagjának írására támaszkodom. (vö. A legszentebb Oltáriszentség és a szentek, 273-275. oldal, Marana Tha, 2012)

„A közvetlenül a tridenti zsinat utáni kor nagy püspök-egyéniségei közül különösen kimagaslik Borromeo Károly milánói érsek, akinek a tridenti zsinat szellemében kifejtett egyházi reformtevé-kenységét méltán nevezték »eucharisztikus pasztorációnak«. Jellemző kifejezése ennek az, hogy a keresztény művészetben az Oltáriszentséggel ábrázolják, melyet bátran elvitt a pestises betegekhez.

1./ A hit hatalma a tudományban címmel dr. Csókay András előadást fog tartani a MOM Kulturális Központban. A november 15-én, pénteken este 7 órakor tartandó előadás plakátján Csókay professzor alábbi gondolatát olvassuk:

„Ha megnézzük a Nobel-díjasokat: sokan közülük az életük végén tanúságot tesznek, hogy ők csak benézni tudtak egy kulcslyukon, és rájöttek, hogy keveset tudnak. Ez nagy alázatra neveli az embert. Heisenberg, a részecskefizika atyja, azt mondja, hogy amikor a tudomány poharából az első kortyokat kiiszod, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott van Isten. Einstein meg azt mondta, hogy a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Ez így van.” 

XVI. Benedek pápának a közelmúltban magyarul is megjelent Hit, igazság, tolerancia c. könyvében is Werner Heisenberget idézi. A Nobel-díjas német fizikus szerint nincs semmi ellentmondás a természettudomány és a vallás között, sőt nagyon is összeegyeztethetők egymással. A természettudományban az számít, hogy mi igaz, és mi hamis, a vallásban pedig az, hogy mi jó és mi rossz, mi értékes és mi értéktelen. Heisenberg veszélyesnek tartja a tudomány és a vallás szétválasztását; kétli, hogy az emberi közösségek tartósan fennmaradhatnak, ha a tudást és a hitet élesen szétválasztják.