Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ „Az Egyház a szentek állama” - mondja Aranyszájú Szent János püspök, majd így folytatja: „polgára minden hívő, tornyai a próféták, kapui az apsotolok, falai a mártírok.” Az ókori egyháztanító szemléletes hasonlatát továbbgondolva mondhatjuk, hogy amint egy állam területileg   városokból, községekből áll, úgy az Egyház püspökségekből és plébániákból áll. Amint egy társadalom alapsejtje a család, az Egyház alapsejtje a plébánia. Mit jelent a „plébánia” szó?

     A görög paroikosz szóból vezethető le a magyar parókia szó, a plébánia rokon értelmű párja. Olyan polgárra vonatkozik, aki tartósan másutt telepedett le, „bevándorló” az ottani őslakosok között, mint Árahám az Ígéret Földjén (Zsid 11,9), vagy Izrael Egyiptomban (ApCsel 7,6). Egyik plébános elődöm, aki már évtizedekig volt ugyanazon a plébánián, bölcsen azt mondta nekem: jegyezd meg, hogy mi mindig idegenek maradunk a helybéli lakosság között. Lajos atya mondása azonban általánosságban elmondható a keresztényekre is: mi bizonyos értelemben mindig idegenek maradunk abban a társadalomban, amelyben élünk.

1./ Angyalok kertje – ez a felirat látható a Farkasréti temető Hóvirág utcai részlegének exkluzív parcellájához vezető út elején. Régebben a „feltámadunk” feliratot függesztették ki a temetők bejáratánál, ami kifejezte a keresztény ember hitét és reményét. Elvilágiasodó társadalmunkban egyre kevesebb jel utal a természetfeletti világra. A Farkasréti temetőben kialakított előkelő parcellának mégis ezt a nevet adták: „Angyalok kertje”. Ez az elnevezés az angyaloknak, mint szellemi teremtményeknek természetfeletti világára utal. De hiszünk-e a természetfeletti világban?

1./ A csodákért buzgón kell imádkozni. Szent II. János Pál pápa mondta ezt 1983-ban, első Lourdes-i zarándoklata alkalmával. Buzdításának indítéka az volt, hogy tapasztalta az ottani csodák számának csökkenését. Hosszú pápaságának ideje alatt soha nem látott számban végzett boldoggá- és szenttéavatásokat, ezzel is ösztönözve a helybéli keresztényeket a csodákért mondott imádságra.

     Ferenc pápa a héten hagyta jóvá többek között Boldog John Henry Newman bíboros szenttéavatását, illetve ismerte el Mindszenty József bíboros hercegprímás hősies erénygyakorlását. Ettől fogva Mindszenty Józsefet hivatalosan is megilleti a „tiszteletreméltó” titulus, ami azt jelenti, hogy most már az imameghallgatások és csodák kivizsgálása következik, melyet remélhetőleg hamarosan a boldoggáavatás követ majd.

1./ Korunk hitválságát az „Egyháztól való elfáradás” kifejezéssel lehet jellemezni – állapította meg Ratzinger bíboros egy 1995-ben tartott előadásán. Az egy emberöltővel korábbi generáció gondolkodásmódját az akkoriban hangoztatott mondás jól kifejezi: „Jézus igen – Egyház nem”.

Vajon mi alakította ezt a gondolkodásmódot? A média és a szórakoztatóipar.

   A kommunista rendszer még a 70'-es években is vasmarokkal szorongatta az Egyházat: a vallásos könyvek korlátolt példányszámban jelenhettek csak meg, a teljes Biblia kiadására is csak 1975-ben volt lehetőség. Ehhez képest a következő évtizedben – a kommunista rendszer végelgyengülésének idején – már lehetőség nyílt arra, hogy a nyugati országokból Jézusról szóló filmek bejöjjenek. A hívek olyannyira ki voltak éhezve az eddig tiltott alkotásokra, hogy nem csak mozikban, de még templomokban is vetítették ezeket a filmeket. Mivel abban az időben az angol nyelv nem volt favorizálva, a rockopera magyarra fordított szövegkönyvét jobb híján írógéppel sokszorosították. A film- és szórakoztatóipar azonban mindig az alkotások eladhatóságát tartotta szem előtt – abból jött a bevétel – és nem Jézus természetfölöttiségére helyezte a hangsúlyt.