Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Kedves Testvérek!

1./ A kassai vértanúkra – Szent Kőrösi Márk esztergomi kanonokra, Szent Grodecz Menyhért és Szent Pongrácz István jezsuita atyákra – 400 évvel ezelőtti mártíromságuk napján, 2019. szept. 7-én ünnepi szentmisékkel emlékeztek a kassai Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyházban, illetve az esztergomi bazilikában. Két nappal később (szept. 9.) a farkasréti templomban is megemlékeztünk róluk, a szokásos hétfő esti énekes zsolozsma homiliájában. A 400 évvel ezelőtti hitviták hátterében a harminc éves háború húzódott meg, melyet a XVII. század világháborújának is mondanak. A három különböző nemzetiségű – horvát, lengyel és magyar – vértanú pap ennek a békétlenségnek lett az áldozata.

1./ Gabriele Kuby: Kiút a szeretethez c. könyvét gyermekeinek és minden fiatalnak ajánlja, akik úgy döntenek, hogy az élet oldalára állnak. Az 1997-ben katolizált három gyermekes szociológusnő könyve 2015-ben jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Egyik fejezete a társadalom homoszexualizálásával foglalkozik; ami alatt azt érti, hogy az állami oktatási rendszer – óvodáktól az egyetemig bezárólag – valamint a tömegtájékoztatási eszközök, sőt az egyházakon belüli csoportok is olyan választási lehetőségként mutatják be a homoszexualitást, amely egyenrangú a heteroszexualitással. A társadalom homoszexualizálása abban mutatkozik meg, hogy egy harcos kisebbségnek – a média és a politika segítségével – sikerül úgy formálnia a közvéleményt, és sikerül létrehozni olyan hatalmi struktúrát, ami miatt veszélyes lesz képviselni az ide vonatkozó katolikus tanítást.

1./ A kereszt erejét több történelmi esemény igazolja.

Kapisztrán Szent Jánost – a nándorfehérvári diadal egyik hősét – úgy szokták ábrázolni, hogy egyik kezében keresztet tart, a másikban pedig zászlót, ami megfelel a történelmi hűségnek, mert valóban kereszttel a kezében buzdította harcra a parasztsereget 1456. július 22-én.

2019. augusztus 10-én ehhez hasonló jelenetet láthatott a lengyelországi Plock városa. Ezen a napon rendezték meg a közép-lengyelországi városban első alkalommal a Pride-felvonulást (meleg-felvonulást). A menetben – melyet rendőrök vezettek fel – egy meleg-aktivista a Czestochowai Szűzanya képét vitte, de a Szűzanya és a gyermek Jézus arany glóriáját az LMBT-mozgalom szivárvány színeire festették át. A nyilvánvaló provokáció nem volt előzmény nélkül, mivel májusban a rendőrség letartóztatott egy LMBT-aktivistát, aki húsvét idején ugyanilyen „szivárvá-nyos Madonnát” ábrázoló posztereket ragasztgatott ki Plock belvárosában. A Czestochowai Fekete Madonna a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma, nemcsak vallási, de nemzeti jelkép. A lengyel törvények a közrend védelmében tiltják a vallási jelképek sértő felhasználását. A Pride felvonáson ezzel a képpel megjelenők így szándékos törvénysértést követtek el.

1./ A kassai vértanúk mártíromságának 400. évfordulója (1619. szeptember 7.) alkalmat ad az emlékezésre. Az esztergomi káptalan – amelynek az egyik vértanú, Kőrösi Márk is tagja volt – minden év szeptember 7-én ünnepi szentmisét tart az esztergomi bazilikában. Az emlékezés azért az egyik legszebb emberi tulajdonság, mert a hálának ikertestvére. Emellett mégsem visszatekintő, hanem előremutató tevékenység. Igaz az a mondás, hogy „a történelem az élet tanítómestere”. A 400 évvel ezelőtti események segítenek korunk történelmének megértésében.