Keresztény értékek, 18. - 2021.01.11.

1./ „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”

Így kezdi Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz c. költeményét, majd a folytatásban szállóigévé vált történelem-bölcseleti igazságot mond ki:

 

Most lassu méreg, lassu halál emészt.                           S egy gyenge széltől földre teríttetik!

Nézd: a kevély tölgy, melyet az éjszaki                         Így minden ország támasza, talpköve

Szélvész le nem dönt, benne termő                                A tiszta erkölcs, mely ha megvész:

Férgek erős gyökerit megőrlik,                                      Róma ledűl, s rabigába görbed.

 

Száz évvel később – 1918-ban – Prohászka Ottokár püspök A tisztaságról szóló értekezésében hasonló gondolatot fogalmaz meg. „A háborúban s békében egyaránt fenyegető veszedelem az erkölcsi züllés. Van ugyan az erkölcsi züllésnek is sok alakja, de mi ez alkalommal csak arra a veszedelmes irányára akarunk rámutatni, mely mint tisztátlanság s szemérmetlenség, mint a nemi élet szertelensége, s a nemi ösztönök erkölcstelen s istentelen fölszabadítása pusztít köztünk egyeseknek s a családoknak, a társadalomnak s a fajnak romlására.” (ÖM 20, 285)

 

Imádkozó családok, 14. - 2021.01.10.

A dicsőséges rózsafüzér ötödik titka: Aki téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott

 

„Az égben nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” (Jel 12,1)

Keresztény értékek, 17. - 2021.01.04.

1./ Miben áll a mi keresztény kultúránk? - teszi fel a kérdést Prohászka Ottokár: A kereszténység és a belső élet c. - 1923-ban megjelent írásában.

Kultúráról szólva először is a külső világ szökik a szemlélő ember szemébe, a törvényes intézmények, a szokások, háztartások, a tudomány és művészet, városok és faluk, a házak és utcák, a kertek és földek, az utak s erőművek, szóval mindaz, amibe az élet beöltözködött. Ez a külső kultúra, azt mondhatnám, csak a csigaháza az élő organizmusnak, mely azt magából kiverejtékezi; s abban is igaz lesz a hasonlat, hogy ha a csiga meghal, a csigaház még megmaradhat; s a kultúrára alkalmazva e gondolatot, mondhatjuk, hogy a külső kultúra mindenütt fennmaradhatna akkor is, amikor az őket kiverejtékező s megteremtő lélek már elpusztult. Csakhogy akkor e műveknek már nem kultúra, hanem civilizáció a neve. A kultúra a csiga, és a háza, - a civilizáció csak az üres, zörgő csigaház.” (ÖM 20, 299)

Keresztény értékek, 16. - 2020.12.28.

1./ Homályos fogalmak – mint pl. a „jogállamiság”,vagy az „európaiság” - pontos meghatározás hiányában a politikai csatározások fegyveréül szolgálnak. Azt a célt szolgálják, hogy a hagyományos identitásokat szétrombolják – mint pl. a nemzeti, vallási, nemi identitást relativizálják. Aki nem ért egyet a fősodratú ideológiával, az mindjárt megkapja az „európaiatlan” billogát. Pár évtizeddel ezelőtt - a létező szocializmus korában - „reakciósnak” nevezték a hivatalos kommunista ideológiával ellenkező állásponton lévőket. Mára csak a kifejezés változott, a tartalom nem. Sok esetben a személyek sem: ugyanazok használják az „európaiatlan” bélyegét, akik korábban a „reakciós” kifejezést használták. A különbség csupán annyi, hogy a reakciósokat börtönbe zárták, az európaiatlant pedig karanténba zárják, vagyis cenzúrát alkalmaznak ellene.