Nagycsütörtök, 2020. április 9. Tartsunk ki az eucharisztikus közösségben!

1./ A lábmosás

Nagycsütörtök az Oltáriszentség alapításának napja. Jézus ezen a napon a mózesi törvény által előírt pászkavacsorán (vö. Mt 26,17-29) kezébe vette a kenyeret és azt mondta: ez az én testem. Majd a kelyhet vette kezébe és ezt mondta: ez az én vérem. Jézus utasításának megfelelően azóta minden szentmisében megismétlődik az utolsó vacsora cselekménye, s Jézus szavaira a kenyér és bor lényege szerint az Ő testévé és vérévé változik.

Szent Jánost evangélista – a másik három evangélistától eltérően – nem említi az Oltáriszentség alapítását, viszont az utolsó vacsoráról szóló beszámolóját a lábmosás elbeszélésével kezdi.

HISZEKEGY - nagyheti elmélkedések gyermekeknek és szülőknek, 2020. április 9-10-11.

I. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában.

 

- Mi a lényege, legfontosabb tulajdonsága az Istennek?

A szeretet. „Isten a szeretet.” (1 Jn 4,8)

 

- Milyen ez a szeretet?

„Mindenható.” Mit jelent az, hogy mindenható? Talán azt, hogy tetszése szerint megtehet ezt vagy azt? Nem. Mindenhatósága a határtalan odaadásban mutatkozik meg. Isten nem félig-meddig tud szeretni, hanem határtalanul. Ezt a határtalan szeretetet nem tudjuk elképzelni, legfeljebb csak megközelítőleg; amikor valamit, vagy valakit rajongással szeretünk, akkor egy kicsit megközelítjük a határtalanul odaadó szeretetet.

 

- Az Isten mindenhatósága képes kényszeríteni bármire?

Nem, mert ez ellentmondana odaadó szeretetének. Isten nem kényszerít semmire, sőt, szabadságot adott döntéseinkben: dönthetek a jó és a rossz mellett is.

Minden forrásom belőled fakad, 16. - 2020.04.06.

1./ A koronavírus-világjárvány az emberiség jelenlegi nagy megpróbáltatása.

Hogyan éljük meg azt, hogy templomainkban heteken át nincs nyilvános liturgia: sem szentmise, sem más szentségkiszolgáltatás? Nehezen, mert a nagyböjt mégis az év legintenzívebb lelki időszaka. Nagyböjti lelkigyakorlatok, keresztúti ájtatosságok, betegek szentségének kiszolgáltatása, szentgyónások maradnak el – hogy csak néhányat említsek a szokásos böjti programokból. Elnéptelenedett templomok és utcák, bevásárlócentrumok és szállodák, üres iskolák és stadionok – mind arról tanúskodik, hogy a világjárvány minden embert érint, mindenkit megpróbál.

Thomas Merton írja: „A megpróbáltatás elszakít bennünket azoktól a semmiségektől, amelyekben szétszórjuk magunkat és meghalunk. A megpróbáltatás ezért életet ad, és szeretjük, nem mert a halált szeretjük, hanem mert az életet.” (Párbeszédek a Csönddel, 9)

Virágvasárnap „A”, 2020. április 5.

1./ Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékezünk

A barkaágak szenteltvízzel való meghintése után elhangzik a szamárháton történő bevonulás története (Mt 21,1-11). Jézus nem hadvezérként és lovon vonul be Jeruzsálembe, hanem békét hozó fejedelemhez méltóan szamárháton. Az evangélista ezzel arra utal, hogy Jézusban beteljesednek az ószövetségi jövendölések, ezért idézi Izajás (62,1) és Zakariás próféta (9,6) jövendölését: „Íme, a királyod érkezik hozzád, szelíden, szamárháton ülve.” (Mt 21,5)

Az idei virágvasárnapi liturgiát – akárcsak a nagyheti szertartásokat is – a tomboló világjárvány miatt üres templomokban tartjuk. Sosem gondoltuk volna, hogy ilyesmi megtörténhet. Az elhagyott templomok az egykor elhagyott Jeruzsálemre emlékeztetnek.