Urunk mennybemenetele „A” 2020. május 24.

1./ Hatalomátadás

Urunk mennybemenetelének evangéliuma (Mt 28, 16-20) a lelki hatalomátadásról szól. A média be szokott számolni a különböző hatalomátadásokról: amikor egy politikai vezető átadja a hatalmát a következő politikusnak; amikor egy gazdasági vezető átadja hatalmát utódjának; egy pap- vagy püspökszentelésről, amikor a szentelő püspök átadja a lelki hatalmat az újonnan felszenteltnek.

A mai ünnep Jézus hatalomátadásáról szól. Csodálatosan szép záróképpel fejezi be Szent Máté az evangéliumát: Jézus egy magas hegyre rendeli apostolait, és ott átadja nekik hatalmát. Máté nem beszél a mennybemenetelről, de ez hozzá értendő: Jézus elhagyja a földet, s miután létrehozta Isten országát, gondoskodik annak további fönnállásáról. Ennek érdekében adja át a maga lelki hatalmát. Először leszögezi, hogy „én kaptam minden hatalmat égen és földön” (Mt 28, 18), majd átadja ezt a hatalmat: „menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket.” (Mt 28, 19)

Lelkipásztori levél, 2020.05.23

 

Kedves Testvérek!

 

1./ Templomainkban 60 napos szünet után kezdhettünk meg ismét nyilvános szentmiséket tartani. Farkasréten az eddig megszokott időpontokban vehetünk részt szentmisén, az állami előírások megtartásával: szájmaszk/kendő használata, másfél méter távolságtartás (kivéve a közös háztartásban élőket). Főpásztorunk további intézkedésig felmentést ad a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól. Ez a felmentés az idősek és gyenge egészségűek védelmét szolgálja, akikért továbbra is fokozott felelősséggel tartozunk.

Boldogságok, 6. - 2020.05.18. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” (Mt 5, 6)

 

1./ Mire lehet éhes és szomjas az ember?

Nem csak kenyérre és vízre. A sportoló „éhes a sikerre”; a családban vagy munkahelyen dolgozó pedig „szomjazza az elismerést.” Ezekből a vágyakból kitűnik, hogy az embernek nem csak fizikai szükségletei vannak (étel, ital, pihenés), de van még szellemi és van lelki szükséglete is. Csak e három szükséglet együttes kielégítése tesz boldoggá minket. Ha a fizikai, szellemi és lelki szükséglet egyike is hiányzik, az ember boldogtalan lesz.

A „pénz nem boldogít” közhelyszerű megállapítás is arra utal, hogy a pénznél, a birtoklásnál van magasabb rendű boldogság is.

Minden forrásom belőled fakad, 22. - 2020.05.18. - A téves lelkiismeretről.

1./ Ein Leben címmel monumentális biográfia jelent meg XVI. Benedek pápáról május 4-én. Peter Seewald életrajzíró az emeritus pápa gondolatát idézi, mely szerint korunkban új keresztényellenes hitvallás van kialakulóban. „Látszólag humanista ideológiák diktatúrájának” lehetünk tanúi, főként erkölcsi kérdésekben. Olyan vélekedések válnak uralkodóvá, amelyek összeegyeztethetetlenek a kereszténységgel, aki pedig más véleményen van a szóban forgó problémákkal (pl. az abortusszal vagy az azonos nemű párok „házasságával”) kapcsolatban, az kirekesztés áldozatává válik, „társadalmi exkommunikáció” (kiközösítés) sújtja”.

Joseph Ratzinger A közép újrafelfedezése c. művében a lelkiismeret erkölcsi kérdéséről írva megjegyzi, hogy a XVIII-XIX. században Johann Gottlieb Fichte német filozófus tétele szerint a lelkiismeret tévedhetetlen, vagyis a lelkiismeret a legfelsőbb norma. Ez a tanítás azt is jelenti, hogy erkölcsi ügyekben nem a tekintély, például az egyházi tanítóhivatal az iránymutató, hanem minden esetben az egyéni lelkiismeret. Vitathatatlan, hogy az embernek követnie kell a lelkiismeret világos szavát, legalábbis nem cselekedhet ellene. Csakhogy valakinek lehet téves lelkiismerete, s ha azt követi, akkor az igazság ellen vét. (im. 300 kk)