Lelkipásztori levél, 2021.12.25.

 

Kedves Testvérek!

 

Karácsonykor kicsik és nagyok megállunk a betlehemi makett előtt. A kicsik tágra meredt szemmel tekintenek a betlehemi figurákra, a nagyok pedig visszaemlékeznek gyermekkoruk karácsonyaira. Ez nagyon jó. A betlehemnek van idillje is, ugyanakkor komoly tanítása is.

Mit tanít a betlehem?

 

1./ A csoportosan villamoson, vonaton utazó gyerekek felszálláskor igyekeznek a menetiránnyal szemben, lehetőleg ablak melletti „jó helyeket” elfoglalni. A felnőttek is így vannak ezzel.

Jézus a vendégségben elfoglalt „jó hellyel” kapcsolatban meglepő tanácsot ad: „foglald el az utolsó helyet…, mert aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik.” (Lk 14, 10-11)

Jézus születésével az utolsó helyet foglalta el: barlangistálló, jászol, szalma – ennél szegényesebb helyen nem születhetett volna. Erről szól Gárdonyi Géza karácsonyi éneke:

A holnap egyháza és a kisebbségben élő keresztény – 2021.12.20.

1./ Joseph Ratzinger: Milyen lesz az Egyház 2000-ben?

Egy 1979-ben – még müncheni bíborosérsekként – megjelent írásában egyre inkább megvalósuló meglátásokat olvashatunk.

Kicsi lesz... A hívek számának csökkenése következtében sok társadalmi kiváltságát is le fogja adni. Az eddigiekhez viszonyítva sokkal inkább önkéntes közösségként jelenik meg, amelyhez csak egyéni döntéssel lehet csatlakozni... Szegény lesz, a kicsinyek Egyháza... De a sokféle leválás megpróbáltatása után a bensőségesebb és leegyszerűsödött Egyházból nagy erő fog kiáradni. Ugyanis abban az apróra megtervezett világban az emberek kimondhatatlanul magányosak lesznek. Majd ha Isten már egészen eltűnt, megtapasztalják teljes és borzasztó szegénységüket. Akkor majd a hívők kis közösségét mint valami egészen újszerűt fogják fölfedezni, mint reményt, ami őket is érinti, mint választ, ami után titkon mindig sóvárogtak.

„Az életszentség a szív Istenre való beállítottsága” (Kis Szent Teréz) – 2021.12.17.

1./ A családfakutatás mindig érdeklődést kiváltó tevékenység volt és marad. Kit ne érdekelne, hogy családja honnan származik, kik voltak az ősei? Az ősök kutatása és számontartása Izraelben különleges jelentőségű volt, mivel a népen belül egyes törzsek vagy családok isteni eredetű jogok és ígéretek birtokosai voltak. Így lett Dávid háza a királyi méltóság örököse. Ószövetségi jövendölés szerint a Messiás Dávid király leszármazottjaként születik. Jézus gyermekségtörténetéről Máté és Lukács evangélista számol be, egyúttal Jézus családfáját is közlik. A mai evangéliumban a Máté féle családfát olvassuk (Mt 1,117), mely Jézus őseit 3 x 14 nemzedékben foglalja össze. Ennek számszimbolikus jelentése van. Megértéséhez tudnunk kell, hogy a héber mássalhangzóknak számértékük is van. A Dávid név mássalhangzóinak értéke 14 (DVD=4+6+4=14); s a 3 x 14 nemzedék felsorolása nyomatékosítja, hogy Jézus háromszorosan is a megígért Messiás, benne teljesedtek be az Ószövetség várakozásai.

Az LMBTQ- és a gender-ideológia korunk skorbutja – 2021.12.13.

1./ A skorbut hiánybetegség, melyet a C-vitamin hiánya okoz. Már az ókorban is ismerték ezt a „tengeri pestisnek” nevezett betegséget, mivel leginkább tengerészeknél fordult elő, akik nem jutottak nyers gyümölcshöz, ami a C-vitamin bevitelt biztosíthatta volna.

A felvilágosodás óta eltelt két-három évszázadban az egykor keresztény Európában felerősödött az istentagadás. Előbb a harcos ateizmus, utóbb a közöny, a hétköznapi materializmus negligálja Istent. Sokáig nem látszott ennek következménye. Ám a hiánybetegség – okozza azt C-vitamin hiánya, vagy Isten hiánya – idővel megjelenik. Napjaink ilyen hiánybetegsége az LMBTQ- és a gender-ideológia. Oka, hogy az európai népesség jelentős része száműzte Istent az életéből. Bolberitz Pál (1941-2020) megállapítja: „ahol a keresztény vallás és világnézet háttérbe szorul, ott a harcos ateizmus a posztateizmus közönyös nyugalmába süpped” (Ateizmus és keresztény hit, 9).