A szeretet öröme, 23. - 2017.05.22.

 

1./ Mit tesz az Egyház a „szabálytalan helyzetben” élő házastársak érdekében?

A Ferenc pápa által használt „szabálytalan helyzetben” élés fogalma alatt a polgári válás utáni újabb polgári házasságot, vagy csupán élettársi viszonyt kell érteni. Mivel ez a „szabálytalan helyzet” valójában bűnben élést jelent, ők nem járulhatnak a szentségekhez, nem kaphatnak feloldozást és nem áldozhatnak a szentmisén – kivéve a halálveszély esetét. Mivel egyre több katolikus hívő él ilyen „szabálytalan helyzetben”, egyre nagyobb nyomás éri az Egyházat, hogy valamilyen módon tegye lehetővé az érintettek szentségekhez járulását. Mit tud tenni az Egyház az ő érdekükben?

Lelkipásztori levél, 2017-05-21

Kedves Testvérek!

 

1./ A fatimai jelenések centenáriuma konkrét lelkipásztori kezdeményezésre indít: öt elsőszombat megtartására fatimai módon (2017. június-október hónapokban).

A szeretet öröme, 22. - 2017.05.15.

1./ Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának nyolcadik fejezete élénk vitát keltett még katolikus körökben is. Szeptemberben négy bíboros levélben fordult a pápához a szöveg értelmezését illetően. Az apostoli buzdítás a polgárilag elvált, majd újraházasodottakat, illetve a csak polgári házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő katolikusokat nem bűnös állapotban élőknek mondja, hanem „szabálytalan” helyzetben élőknek nevezi. A pápa az erkölcsi felelősséget enyhítő körülményeket sorolja fel és kijelenti: „nem mondható többé, hogy mindazok, akik valamely úgynevezett „szabálytalan” helyzetben vannak, halálos bűn állapotában élnek, meg vannak fosztva a megszentelő kegyelemtől.” (301)

A szeretet öröme, 21. - 2017.05.08.

1./ Hogyan gondolkodjunk az újraházasodott elváltakról?

Az Amoris laetitia apostoli buzdítás nyolcadik fejezete azoknak a keresztényeknek a helyzetével foglalkozik, akik nem szentségi házasságban élnek együtt. Ez lehet az egyre inkább terjedő élettársi viszony, de lehet a válás utáni újabb polgári házasság. Ők „nem részesednek teljes módon az Egyház életében” - fogalmaz Ferenc pápa (291) –, ami azt jelenti, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv szerint kizárják magukat a szentségek vételéből, azaz nem járulhatnak szentáldozáshoz és a bűnbánat szentségéhez, amíg ez az állapot fennáll. A pápa arra buzdít, hogy őket szeretetteljes törődéssel kell kezelni, mert ők is az Egyház tagjai, annak ellenére, hogy életüket a megsebzett és zátonyra futott szeretet jelölte meg. Az Egyház legyen számukra olyan, mint egy kikötői világítótorony, mely világosságot ad azoknak, akik elvétették az irányt, vagy viharban vannak.