Imádkozó családok, 15. - 2021.01.17.

Kedves Családok! Kedves Fiatalok!

 

A világjárvány miatt bevezetett esti kijárási tilalom miatt gyakorlatilag nem tudunk felnőtt és ifjúsági katekézist tartani. Ennek részleges pótlására indítottam el a rózsafüzér titkairól való elmélkedést azzal a szándékkal, hogy ez segítse a napi egy tized rózsafüzér-imádságot – akár egyénileg, akár családdal együtt végezve.

 

Miért fontos az imádság? Kalkuttai Szent Teréz anya (1910-1997) mondta: „Tudom, mi a mai világ baja; hiányzik az imádság.” Imádság nélkül, vagyis az Istennel való kapcsolattartás nélkül „megkeményedik” a szívünk. Ezt a kifejezést már a 95. zsoltár használja, majd a Zsidóknak írt levél szerzője is idézi (Zsid 3,7). Izajás próféta szerint „érzéketlenné vált a nép szíve” (Iz 6,10), Jézus pedig Izajást idézve mondja: „megkérgesedett ennek a népnek a szíve” (Mt 13,15). Magyarán szólva: imádság nélkül „megkeményedik”, „érzéketlenné válik” válik az ember Isten iránt. Ez a két jelző - „keményszívű”, „érzéketlen szívű” - nem dicséret, hanem negatívum állítása.

Keresztény értékek, 18. - 2021.01.11.

1./ „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”

Így kezdi Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz c. költeményét, majd a folytatásban szállóigévé vált történelem-bölcseleti igazságot mond ki:

 

Most lassu méreg, lassu halál emészt.                           S egy gyenge széltől földre teríttetik!

Nézd: a kevély tölgy, melyet az éjszaki                         Így minden ország támasza, talpköve

Szélvész le nem dönt, benne termő                                A tiszta erkölcs, mely ha megvész:

Férgek erős gyökerit megőrlik,                                      Róma ledűl, s rabigába görbed.

 

Száz évvel később – 1918-ban – Prohászka Ottokár püspök A tisztaságról szóló értekezésében hasonló gondolatot fogalmaz meg. „A háborúban s békében egyaránt fenyegető veszedelem az erkölcsi züllés. Van ugyan az erkölcsi züllésnek is sok alakja, de mi ez alkalommal csak arra a veszedelmes irányára akarunk rámutatni, mely mint tisztátlanság s szemérmetlenség, mint a nemi élet szertelensége, s a nemi ösztönök erkölcstelen s istentelen fölszabadítása pusztít köztünk egyeseknek s a családoknak, a társadalomnak s a fajnak romlására.” (ÖM 20, 285)

 

Imádkozó családok, 14. - 2021.01.10.

A dicsőséges rózsafüzér ötödik titka: Aki téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott

 

„Az égben nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” (Jel 12,1)

Keresztény értékek, 17. - 2021.01.04.

1./ Miben áll a mi keresztény kultúránk? - teszi fel a kérdést Prohászka Ottokár: A kereszténység és a belső élet c. - 1923-ban megjelent írásában.

Kultúráról szólva először is a külső világ szökik a szemlélő ember szemébe, a törvényes intézmények, a szokások, háztartások, a tudomány és művészet, városok és faluk, a házak és utcák, a kertek és földek, az utak s erőművek, szóval mindaz, amibe az élet beöltözködött. Ez a külső kultúra, azt mondhatnám, csak a csigaháza az élő organizmusnak, mely azt magából kiverejtékezi; s abban is igaz lesz a hasonlat, hogy ha a csiga meghal, a csigaház még megmaradhat; s a kultúrára alkalmazva e gondolatot, mondhatjuk, hogy a külső kultúra mindenütt fennmaradhatna akkor is, amikor az őket kiverejtékező s megteremtő lélek már elpusztult. Csakhogy akkor e műveknek már nem kultúra, hanem civilizáció a neve. A kultúra a csiga, és a háza, - a civilizáció csak az üres, zörgő csigaház.” (ÖM 20, 299)