Erények, 2. - 2020.06.29. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

1./ Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe

A két főapostol liturgikus ünnepéből adódik, hogy az alázatosság erényéről elmélkedjünk. Előbb idézzük fel életük egy-egy jelentős epizódját.

Szent János evangéliumának 21. fejezetében olvassuk, hogy Jézus feltámadása után megjelent apostolainak a Tibériás tavánál. Ekkor háromszor kérdezte Pétertől: „szeretsz engem?” A három kérdés nem volt véletlen; ez felidézte Péterben azt a keserű emléket, amikor a főpap udvarában háromszor megtagadta Jézust (Jn 18, 17.25.27). Péter háromszoros tagadását most háromszoros szeretet-vallomásával tette jóvá, s ezek után Jézus átadta a főhatalmat Péternek az Egyház fölött: „legeltesd juhaimat!” A hagyomány szerint Szent Pétert 67-ben megkínozták, majd keresztre feszítették. Péter alázatból azt kérte, hogy fejjel lefelé feszítsék keresztre, mert ő nem méltó arra, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Jézus.

Erények, 1. - 2020.06.22. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

1./ Erényes ember.

Kire mondják ezt a jelzőt? Még ha nem is tudnád megfogalmazni az „erény” jelentését, azt azért érzed, hogy ez egy dicsérő jelző. Az „erényes ember” a „bűnös ember” ellentéte. Mindenkinek jól esik, ha megdicsérik. De a dicséretet sem adják ingyen; ki kell érdemelni. Mivel lehet kiérdemelni? Például erényes élettel.

 

2./ Mit nevezünk erénynek?

Az erény olyan belső magatartás, mely tartósan törekszik a jóra.

Jézus Szíve, 2020. június 19.

1./ A mai főünnep elnevezése – Jézus Szíve – nem a biológiai izomcsomóra utal, hanem szimbólum. A mindennapi beszédben a „szív” szócska sokféle összetételben szerepel: jószívű, szívjóság, szerető szívű, melegszívű, szívélyes, érző szívű, kemény szívű, szívtelen, stb. Ezek a szóösszetételek mindig emberi magatartást jellemeznek és nem a biológiai szív állapotára utalnak. A mai főünnep evangéliumában is a „szív” egyik szóösszetételét hallottuk: Jézus azt mondja, hogy „tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű (Mt 11,29). A Jézus Szíve litániában ezt kérjük Jézustól: „Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a te Szíved szerint!”

A „Jézus Szíve” kifejezés olyan szimbolikus elnevezés, mely Jézus legjellemzőbb tulajdonságára utal: szeretetére.

Lisieux-i Szent Teréz – a „homokszem” - 2020.06.17.

1./ Jézus a hegyi beszéd ma olvasott részletében (Mt 6,1-6.16-18) az alamizsnáról, imádságról és böjtről szól. Ez a nagy hármas az ószövetségi vallásosság kifejezése volt. Az alamizsnálkodás a jótékonyság gyakorlását jelentette abból a célból, hogy a szegények is hozzájussanak az élet alapvető szükségleteihez. Az imádság a vallásosság megnyilatkozása volt. A böjtöléssel pedig teremtményi mivoltukat ismerték el az emberek. Jézus szerint ezt a hármat titokban, szerényen kell gyakorolni és nem fitogtatva annak teljesítményét. A farizeusi vallásosság jellemzője volt az alamizsnálkodással, imádsággal, böjtöléssel való hivalkodás.