Lelki otthonunk az Egyház, 11. - 2019.03.25.

1./ 100 éve – 1919. március 21-én -  kiáltották ki a magyar kommünt, a Tanácsköztársaságot.

     Tanulságos, és történelmileg hiteles sorokat olvashatunk a 100 évvel ezelőtti eseményekről Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Soliloquia-jában. Prohászka naplószerű följegyzéseit lelki napló-nak kezdte; majd az 1911-1922 közötti szakaszban a világ ügyeit is lejegyezte, de ezeket mindig a hit megvilágításába helyezte – írja Schütz Antal, a püspök írásainak sajtó alá rendezője. Áttekintve az 1919-es esztendő feljegyzéseit, érdemes néhány igen jellemző epizódot kiemelni.

Lelki otthonunk az Egyház, 10. - 2019.03.18.

1./ Jövőtlen nemzedék – ezt szokták mondani a  mai fiatalokra. Egyetemre járnak, nyelveket beszélnek, egy jövendőbeli középosztály tagjai lehetnének, mégis jövő nélkül élnek. Mi az oka? A korosztályukban magasnak mondható munkanélküliség? A természetfeletti világ kiiktatása életükből? Valószínűleg mindkettő. Vajda János költőnket a XIX. században sokat foglalkoztatta a végtelenség és az örökkévalóság. A XXI. század embere azonban túlontúl be van zárva ebbe az immanens világba, amit evilágiságnak mondunk. Hiányzik a transzcendencia, vagyis az, ami túl van ezen a látható és fogható világon. Idős korban azonban az ember egyre nyitottabbá válik a transzcendens felé. A fiatal a jelenben él és kevésbé gondol a jövőre; az idősebb embernak már múltja van, és egyre többet gondol a jövőre: a transzcendens, természetfeletti világra. A hívő keresztényt foglalkoztatja az a kérdés is: milyen lesz a jövő egyháza? Milyen lesz az a plébánia, ahol most élek?

Lelki otthonunk az Egyház, 9. - 2019.03.11.

1./ „Vallásos – a maga módján” - gyakran halljuk ezt a tájékoztatást, amikor temetési  megbeszélésnél szóba kerül az elhunyt vallásgyakorlata. A „maga módján” való vallásgyakorlat teológiailag nem definiálható, de annyi bizonyos, hogy nem az egyházi tanítás szerinti vallásgyakorlatot jelent. Az a tény, hogy kialakult egy ilyen sajátos meghatározás - „maga módján való vallásosság” - arra utal, hogy a hitünk sérülékeny. Fokozottan sérülékeny egy szekularizált, elvilágiasodott társadalomban, mert ez a társadalmi környezet sokakat elterel a vallásgyakorlattól.

     A hajszolt életmód, sok esetben a vasárnapi munkavégzés, fiatal években pedig a sportolás egyaránt képes felülírni egy vallásos család vasárnapi programját. A sportversenyek szombat-vasárnap kerülnek megrendezésre, ami miatt bizony sokszor elmarad a vasárnapnak szentmisével történő megszentelése. A wellness-programokról, utazásokról nem is szólva, melyeket a vendéglátó- és szórakoztatóipar előszeretettel hirdet meg a hosszú hétvégére, pl. karácsony és húsvét ünnepére.

 A kereskedelem az üzleti szempontoktól hajtva olyan kínálattal kecsegteti az embereket, melyek csábítóak, ezért nehéz ellenállni neki.

Lelkipásztori levél, 2019.03.06

Kedves Testvérek!                                                                   Farkasrét, 2019.03.06. hamvazószerda

 

Mire figyelmeztet nagyböjtben a hamu, a kereszt és a lila szín?

 

1./ A hamu az elmúlásra emlékeztet. Megrendítő látvány egy tűzvész utáni kép. Például a január 1.-én porrá égett perbáli templom barokk főoltára. (Újjáépítésére jótékonysági koncert lesz a MOM Kultúrális Központban 2019. március 17-én 18 órakor Hegedűs Endre Kossuth-díjas zongoraművész és a Magyar Örökség-díjas Szent Efrém Férfikar közreműködésével.) Megrázó tud lenni egy temetés is, amikor szembesülünk azzal, hogy mi marad az emberből: néhány marék szürke hamu.

     A hamvazószerdai szertartás az elmúlásra emlékeztet: „emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”