In memoriam Boldog Apor Vilmos püspök – 2022.05.23.

1./ Egy kalandos újratemetés

1986. június 23-26. között a győri szemináriumban papi lelkigyakorlaton vettem részt, melyet Gyulay Endre szegedi spirituális tartott, aki a következő évben szegedi püspök lett. Egyik délután ellátogattunk a győri székesegyházba. Előre örültem, hogy ismét láthatom a XV. században épült gótikus Héderváry-kápolnát és benne hazánk egyik legértékesebb ereklyéjét, Szent László király hermáját. Csalódtam: a rácsos ajtón még belátni sem lehetett, mert fóliával volt beborítva. Kérdésünkre, hogy talán felújítás miatt van zárva, nemleges választ kaptunk. Oka az volt, hogy május 23-án történt nagy titokban báró Apor Vilmos egykori győri püspök újratemetése. A temetés után egy hónappal még mindig zárva volt a püspök szarkofágját magába foglaló kápolna. Miért volt ez a nagy titkolózás?

Lisieux-i Szent Teréz békessége – 2022.05.17.

Békességet hagyok rátok; az én békémet adom nektek.” (Jn 14,27) – hallottuk a mai evangéliumban a tanítványaitól búcsúzó Jézus szavait.

Jézus a maga békességét nem viszi magával, hanem úgy hagyja tanítványaira, mint ahogy Illés próféta Elizeusra hagyta a palástját. Jézus megjegyzi még, hogy az ő békessége nem a világ által nyújtott békesség. Két okból is szükséges volt ez a megkülönböztetés. Egyrészt az ókori görögök Plútóban tisztelték a békesség és a gazdagság istenét és úgy vélték, hogy akinek elég pénze van, annak elég békessége is van. Másrészt a rómaiaknál Pax volt a béke istennője; továbbá Augustus császár óta emlegették a Pax Romanum-ot, a római békét, de ahol ennek a világhatalomnak a békessége uralkodott, az a temetők békessége volt.

 

Mit jelent a békesség a mai kor zaklatott embere számára? Leginkább azt jelenti, hogy „hagyjanak engem békén”! Békesség alatt elsősorban nyugalmat, a külső körülményektől függő nyugalmat értünk. Jézus ezzel szemben a körülményektől független békességet hagyja ránk, tehát nem a külső körülményektől függő nyugalmat, hanem az ember belsejéből, lelkéből feltörő nyugalmat hagyja ránk. Így megtörténhet, hogy nincs ugyan nyugalmunk, de mégis van belső békességünk.

„Férfinak és nőnek teremtette őket”, 5. - 2022.05.16.

1./ A farizeusok provokatív módon próbára tették Jézust, amikor a házasság felbonthatóságáról kérdezték. Jézus ezt válaszolta nekik: „Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette az embert és azt mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségével tart, és egy test lesz a kettő? Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” (Mt 19, 4-5)

Korunk társadalma próbára teszi a keresztényeket. A válás kérdésében jószerivel nem tesznek fel kérdést, mert azt társadalmilag „elfogadottnak” tekintik. Ám a progresszívnek kikiáltott nyitott társadalom újdonsült „termékeivel” kapcsolatban kimondva-kimondatlanul, olykor provokatív formában mégiscsak próbára teszik a keresztényeket. Konkrétan például azzal, hogy miként viszonyulunk a gender és az LMBTQ ideológiához. Az előző elmélkedésekben már érintettem a katolikus tanítást, ezért most inkább a család társadalmi beágyazottságának történelmi változásaira kívánok visszatekinteni.

Lelkipásztori levél, 2022.05.14.

 

Kedves Testvérek!

 

Közeledve Lisieux-i Szent Teréz halálának 125. évfordulójához (szeptember 30.), emlékezve a Teréz-misszió magyarországi megalakulásának 15. évfordulójára (Törökszentmiklós, 2007. május 11.), elmélkedjünk a Teréz-misszió imaközösség jelentőségéről.

 

A múlt

A lisieux-i kármelita kolostor előljárója 1896. május 30-án magához hívatta az akkor már halálos betegségben szenvedő 23 éves Thérése Martin nővért (Lisieux-i Szent Teréz családi neve), és azzal bízta meg, hogy imádkozzon a június 28-án pappá szentelendő Adolphe Roulland-ért (1870-1934), akit augusztus 2-án Kínába küldenek missziós papnak. A két szerzetes ezután levelezés útján tartott kapcsolatot, mely levelek fennmaradtak és értékes kiegészítői a Szent élettörténetének.