Címlap

Blogok

HISZEKEGY - nagyheti elmélkedések gyermekeknek és szülőknek, 2020. április 9-10-11.

I. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában.

 

- Mi a lényege, legfontosabb tulajdonsága az Istennek?

A szeretet. „Isten a szeretet.” (1 Jn 4,8)

 

- Milyen ez a szeretet?

„Mindenható.” Mit jelent az, hogy mindenható? Talán azt, hogy tetszése szerint megtehet ezt vagy azt? Nem. Mindenhatósága a határtalan odaadásban mutatkozik meg. Isten nem félig-meddig tud szeretni, hanem határtalanul. Ezt a határtalan szeretetet nem tudjuk elképzelni, legfeljebb csak megközelítőleg; amikor valamit, vagy valakit rajongással szeretünk, akkor egy kicsit megközelítjük a határtalanul odaadó szeretetet.

 

- Az Isten mindenhatósága képes kényszeríteni bármire?

Nem, mert ez ellentmondana odaadó szeretetének. Isten nem kényszerít semmire, sőt, szabadságot adott döntéseinkben: dönthetek a jó és a rossz mellett is.

Minden forrásom belőled fakad, 16. - 2020.04.06.

1./ A koronavírus-világjárvány az emberiség jelenlegi nagy megpróbáltatása.

Hogyan éljük meg azt, hogy templomainkban heteken át nincs nyilvános liturgia: sem szentmise, sem más szentségkiszolgáltatás? Nehezen, mert a nagyböjt mégis az év legintenzívebb lelki időszaka. Nagyböjti lelkigyakorlatok, keresztúti ájtatosságok, betegek szentségének kiszolgáltatása, szentgyónások maradnak el – hogy csak néhányat említsek a szokásos böjti programokból. Elnéptelenedett templomok és utcák, bevásárlócentrumok és szállodák, üres iskolák és stadionok – mind arról tanúskodik, hogy a világjárvány minden embert érint, mindenkit megpróbál.

Thomas Merton írja: „A megpróbáltatás elszakít bennünket azoktól a semmiségektől, amelyekben szétszórjuk magunkat és meghalunk. A megpróbáltatás ezért életet ad, és szeretjük, nem mert a halált szeretjük, hanem mert az életet.” (Párbeszédek a Csönddel, 9)

Virágvasárnap „A”, 2020. április 5.

1./ Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékezünk

A barkaágak szenteltvízzel való meghintése után elhangzik a szamárháton történő bevonulás története (Mt 21,1-11). Jézus nem hadvezérként és lovon vonul be Jeruzsálembe, hanem békét hozó fejedelemhez méltóan szamárháton. Az evangélista ezzel arra utal, hogy Jézusban beteljesednek az ószövetségi jövendölések, ezért idézi Izajás (62,1) és Zakariás próféta (9,6) jövendölését: „Íme, a királyod érkezik hozzád, szelíden, szamárháton ülve.” (Mt 21,5)

Az idei virágvasárnapi liturgiát – akárcsak a nagyheti szertartásokat is – a tomboló világjárvány miatt üres templomokban tartjuk. Sosem gondoltuk volna, hogy ilyesmi megtörténhet. Az elhagyott templomok az egykor elhagyott Jeruzsálemre emlékeztetnek.

KERESZTÚT

dr. Werner Alajos (1905-1978) eucharisztikus keresztútja nyomán

 

Bevezető

 

Keresztútjárásunk során elkísérjük Jézust a Golgotára. Nem csak emlékezünk rá, hanem vele járjuk a keresztutat. Hiszen Ő most is közöttünk van: itt van az Oltáriszentségben, a tabernákulumban.

A szentségház mélyén ma is átéli a keresztutat, mi pedig együttérző szívvel vele tartunk.

 

I. Jézust halálra ítéli Pilátus

 

Jézust a római helytartó, Pilátus elé vezették. A főpapok és vének vádolni kezdték, de Ő semmit sem válaszolt nekik. Pilátus ezen igen meglepődött, de hogy a zsidó vezetők követelésének eleget tegyen, kereszthalálra ítélte Jézust. Tisztában volt az ítélet igazságtalanságával, mégis vizet hozatott és megmosta kezét. Ezzel azt akarta mutatni, hogy az ő keze tiszta, ahhoz nem tapad vérontás.

 

Jézus az Oltáriszentségben is hallgatásba burkolózik. Pedig fáj neki mindaz az igazságtalanság, melyet elkövettünk ellene. Amikor tanítását félreértelmezik, és a meghamisított tanítás nevében ítélnek el ártatlan embereket, akkor valójában Jézust ítélik újra halálra. De Ő néma marad az Oltáriszentségben.

 

Kérlek, Uram, bocsásd meg rágalmazó kijelentéseinket, gúnyolódó szavainkat!